Csupán egy díjosztályban, a motorkerékpár-utánfutónál lesznek kisebbek a díjak 1999-ben a jelenleginél. A nyolcból hét biztosító az átlagos alapdíjemeléstől elmaradva, 4-5 százalékkal emelte tarifáit, közülük is két társaság a felügyelet megítélése szerint vészesen alacsony díjakat határozott meg. Utóbbiaknál a hatóság év közben is leállíthatja az új szerződések megkötését, ha a fedezetet nem tartja elegendőnek.
A társaságok a lehetséges húsz differenciálási lehetőségből tízet alkalmaztak. Átlagosan egy-két szempont szerint tettek különbséget, de volt olyan cég, amely öt feltételt vett alapul. A területi elhelyezkedést minden társaság figyelembe vette. Nőtt az eltérés a veszélyes fővárosi, illetve a kevésbé kockázatos vidéki övezeti díjak között. Nagy hengerűrtartalmú, erős kocsi 25 év alatti fővárosi tulajdonosa például alapesetben jóval többet fizet, mint az a vidéki autós, aki középkorú és kisebb az autója. Több társaságnál díjalakító tényező, hogy természetes, avagy jogi személy a tulajdonos; milyen gyártmányú a kocsi; egy-egy autót, vagy flottát üzemeltet-e; továbbá milyen a díjfizetés módja. Persze az a döntő, hogy az illető milyen gyakori károkozó.
