Elemzők szerint a bankok gyökeres szerkezetátalakítása nélkül nem hozza meg az elvárt eredményt a kormány által a múlt hét végén jóváhagyott törvény, amelynek értelmében 60 billió jent (508 milliárd dollárt) fordítanak a jelentős veszteségektől sújtott japán hitelintézetek szanálására. Ez az összeg a japán GDP 12 százalékának felel meg. A tokiói mentőterv korántsem a legmegerőltetőbb a hasonló típusú közelmúltbeli akciók sorában; 1980 és 1982 között Argentínában például a GDP több mint 50 százalékát fordították ilyen célra (lásd a grafikont).
A szigetország 9 legnagyobb bankjának felhalmozott kétes kinnlevőségei hivatalos adatok szerint 87 billióra, egyes szakértői vélemények szerint viszont 100 billió jenre rúgnak. Ami az LTCB helyzetét illeti: az 1952-ben alapított, majd hosszú pénzügyi sikertörténetet író intézmény – amely kulcsszerepet játszott Japán háború utáni újjáépítésében – 1992-ben, az ingatlanpiaci „buborék” kipukkadásakor szembesült először a nehézségekkel. Veszteségei azóta is folyamatosan nőttek, dacára a kozmetikai manővereknek, amelyek során különböző leányvállalatokra – köztük a Japan Leasingre – próbálták terhelni a kétes követeléseket (Figyelő, 1998/42. szám). Szeptember végén 520 milliárd jen felhalmozott veszteség állt szemben a mintegy 160 milliárd jenes nettó eszközértékkel; a bank gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.
Hogy milyen árfolyamon veszi meg az állam az LTCB részvényeit, azt a kifejezetten a bankrendszer szanálására felálló bizottság szabja meg. A vételár várhatóan a mostani alacsony tőzsdei árfolyam közelében lesz, ami nyilvánvalóan nem teszi boldoggá a jelenlegi tulajdonosokat, viszont a betéteseket – akiknek követelése meghaladja a 10 billió jent – az állam ígérete szerint teljes mértékben kielégíti.
A 60 billiós mentőcsomagból 25 billiót szánnak olyan „szűz” hitelintézeteknek, amelyek még nem omlottak össze, de megsínylették a válságot, 18 billiót pedig bizonyos intézmények „átmeneti” államosítására fordítanak.
A pénz elköltésére bőven van aspiráns a szigetországban. Már az LTCB bejelentést megelőzően négy nagybank, a Fuji, a Tokai, a Daiwa és az Industrial Bank of Japan (IBJ) is nyilatkozott: elfogadja az állami segítséget. Helyi sajtóértesülések szerint a szeptember végén zárult pénzügyi félév kétes kinnlevőségeire 1,3 billió jen tartalékot kell képeznie a 9 legnagyobb japán banknak az eredetileg tervezett 600 milliárd jennel szemben; ezen belül a Bank of Tokyo-Mitshubishi 300 milliárdos, míg a Sanwa illetve a Fuji bank 150-150 milliárd elkülönítésére kényszerül. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vezető bankok 30 százalékkal növelték nettó üzemi eredményüket, s többségük féléves mérlege – különböző érdekeltségek tőzsdei értékesítésének is köszönhetően – nem lesz veszteséges.
A pénzügyi válság újabb hulláma elérte a vezető japán brókercégeket is. A Nomura Securities, a Daiwa, valamint a Nikko összesen 331,8 milliárd jen veszteségről számolt be a szeptemberrel zárult féléves időszakra, szemben az elmúlt év hasonló periódusának közel 67 milliárdos nyereségével. A Nomurának például, amelynek vesztesége 207 milliárd jenre rúg, önmagában 72 milliárd jenjébe került a kalandozás az orosz kötvénypiacon.
