Többen felvetették az ellenzék soraiból a tb idei visszaállamosítása során, hogy a kormány rá akarja tenni a kezét a korábban juttatott vagyonra. A jelek arra utalnak, hogy ez valóban így is van: az állam az ismét kezelésébe került vagyont értékesítené, s ebből finanszírozná a tb-alapok egyre duzzadó hiányának jelentős részét. A kérdés csak az, hogy a vagyonelemek számbavétele nyomán kijön-e az óhajtott 50 milliárd forinton felüli összeg. Az Állami Számvevőszék legújabb, a tavalyi tb-költségvetés zárszámadásával foglalkozó jelentésének ismeretében ez nem túl valószínű.
A Nyugdíjbiztosítási Alap befektetett eszközeinek záróállománya a tavalyi év végén 23,9 milliárd forint volt, ami 1,2 milliárdos növekedést mutat az előző évhez képest. Ezen alaphoz összesen 31,6 milliárd forint értékű vagyon került ingyenes juttatás formájában, ám az átvett vagyon könyv szerinti értéke mindössze 14,1 milliárd forint volt (az alap az átvett részesedéseket névértéken szerepelteti). Ráadásul el kellett számolni az értékvesztéseket is: csak ez utóbbi tétel közel 2,2 milliárd forintot tett ki a múlt évben. Vagyonértékesítésre összesen 3,9 milliárd forint értékben került sor tavaly, s – ahogy a számvevők megrovóan megjegyzik – a tranzakciókat részben áron alul bonyolították le. Emellett persze sikerült újabb tulajdonrészeket is szerezni: például a Postabankban mintegy 3,2 milliárd forint értékben. Ennek egy részét rögvest le is írhatták értékvesztés gyanánt, maradt azonban így is elég: könyv szerinti értékben közel 2,8 milliárd forintnyi, ez azonban vélhetően kizárható a hiány csökkentésére alkalmas vagyonelemek köréből. Jegyzett továbbá a nyugdíjalap 3 milliárd forint értékben Nyugdíj I. befektetési jegyet, amelyet a saját tulajdonában lévő Citadella Befektetési Alapkezelő Kft. bocsátott ki, s amelynek fedezetét az ingyenesen juttatott vagyon eladásából, a birtokukban lévő lakásfedezeti államkötvények tőketörlesztésének egy részéből, továbbá a kötvény eladásából teremtették meg.
Az Egészségbiztosítási Alap vagyona 1997 végén 20,6 milliárd forintot tett ki; ez 16,9 milliárd forint befektetett eszközből és 3,7 milliárdnyi pénzeszközből állt. Az előbbiek között szerepel ama bizonyos Wesselényi utcai ingatlan, amelyet korábban OTP-papírok eladásából finanszíroztak, továbbá 2,1 milliárd forint értékben „üzemeltetésre átadott eszközökről” – bérházakról, üdülőkről, működési ingatlanokról – van szó. Megemlíthető még emellett az egészségbiztosítás működési szektorában megjelenő 8,8 milliárd forintnyi vagyon (ingatlanok, járművek, gépek, berendezések), ez azonban az igazgatási szervek működési feltételeit biztosítja, s teljeskörűen semmiképpen sem értékesíthető. Ha a költségvetés tervezői a múlt évben juttatott 28,8 milliárdos vagyon meglétében bíztak, úgy rosszul tették: az egészségbiztosító csak tavaly 17,1 milliárd forint értékű vagyont értékesített. Igaz, 5,4 milliárdot újra befektettek, ami biztató lenne, ha nem tudnánk, hogy azt jórészt a Postabank tőkeemelésére, másrészt az említett Wesselényi utcai ingatlan megvásárlására fordították.
Mindezek fényében a nyugdíjbiztosító ez év nyarán lebonyolított, s nagy vihart kiváltó OTP-részvényértékesítése még a racionális tranzakciók körébe sorolható. Az azóta lezajlott tőzsdei árzuhanás tükrében még egészen jó áron sikerült túladni a papírokon, ám az így elért közel 10 milliárd forintos bevételt jórészt az alap idei hiányának finanszírozására fordították.
