Hulladékpapír felhasználásával nálunk összesen három helyen gyártanak számottevő mennyiségben papírt. Ezek közül is csupán egy olyan vállalat akad – a Dunapack -, amely csomagolóanyagokhoz állít elő ilyen alapanyagot. A csepeli és dunaújvárosi gyárakban készült nyersanyagot az országban négy ponton: a gyártás helyein, Nyíregyházán és a Prinzhorn-érdekeltségű kiskunhalasi Halaspack Csomagolóanyag Rt.-nél dolgozzák föl.
A Piszkei Papír Rt.-nél egészségügyi papírt készítenek, illetve legutóbb – éppen a hasznosítás „színvonalának” emelése végett – a hulladék papírok festéktelenítése érdekében fejlesztettek. Emellett a Fűzfői Papír Rt. hasznosít hulladékot: évi 40 ezer tonnás termelésének jelentős része úgynevezett recycling termék. A 16 ezer tonnányi visszaforgatott papírból túlnyomórészt író- és nyomópapírt, kisebb hányadban, mintegy ezer tonna mennyiségben pedig műszaki papírt állít elő a társaság.
A Gazdasági Minisztérium közlése szerint a recycling termékeiben 90 százalékban hulladék papírt felhasználó Dunapack az anyag döntő részét hazai forrásokból szerzi be: saját begyűjtő rendszert működtet. E tevékenységre hazai riválisa is rákapott; a Rondo Hullámkartongyártó Kft. egy német céggel közösen hulladék-csomagolóanyagokat begyűjtő céget alapított.
Minderre a csomagolási hulladékok drámai növekedése bőséges alapot teremt. Jelenleg évente a 600 ezer tonnát is meghaladja a kommunális hulladékban fellelhető csomagolóanyag mennyisége, ennek pedig közel a fele papírhulladék (lásd a táblázatot). Ezzel szemben a szelektíven begyűjtött papírhulladékok mennyisége – bár egyre nő – tavaly alig haladta meg a 100 ezer tonnányit. Ez még így is jóval nagyobb arány, mint amekkorát a műanyagoknál, az üvegeknél és a fémeknél sikerült elérni. Ezekből sorrendben 10, 15 és 26 ezer tonnányit gyűjtöttek be és hasznosítottak újra 1997-ben. Hazánkban tehát a „hulladékok” begyűjtése még csak gyermekcipőben jár. A papírok esetében még viszonylag jó az arány. Ám a háztartási hulladéküvegből például Németországban 70 százalékot dolgoznak fel, nálunk 10 százalékot. Műanyagnál 15 százaléknál tartunk, ami úgyszintén töredéke a nyugati szomszédeinknál létező aránynak.
A Rondo hullámlemez gyártó társaság – amely zöld mezős beruházásként indulva mára e piacon 25 százaléknyi részesedésre tett szert a piacvezető Dunapack mellett – mindazonáltal nem erre a forrásra épít. Hullámlemezeihez az alapanyagot külföldről, javarészt anyacége révén szerzi be, ennek viszont (természetesen a mindenkori vevői igények függvényében) csak a kisebb hányada, hozzávetőleg a 40 százaléka hulladék alapanyagú papír.
Ha éppen a „papírt” nem is maga a Rondo állítja elő, a hullámlemezt igen, így e cég is a gyártók, nem pedig a végső csomagolóanyagot termelők, a feldolgozók kategóriájában szerepel. Nem így a Neupack Hungária Kft., amely az Európa legnagyobb tömör karton gyártójának számító Mayr-Meinhof Karton AG csoportjába tartozik. Ez a kft. tömör kartonból állít elő és nyomtat dobozokat, főként élelmiszer-ipari megrendelők számára. A felhasznált nyersanyag mintegy négyötöde hulladék alapú papír. Ám ez a társaság sem Magyarországról, hanem úgyszintén külföldi tulajdonosa révén szerzi be az alapanyagot. Az évi 4 ezer tonnás kapacitású cégnél úgy vélik, ezen piacon legalábbis megduplázható a kínálat. Szakértők szerint míg a nyugat-európai piac jó néhány éve telítődött, a kontinens ezen fertálya évi 2-3 százalékos növekedést mutat a hulladékpapír-alapú csomagolóanyagok fogyasztása terén. A kimutatások szerint nálunk évente 3,5-4,0 kilogramm jut egy főre, szemben az Európai Unióban tapasztalt 9,3-9,5 kilogrammos átlaggal. Az Egyesült Államokban, úgy tűnik, ennél jóval magasabb szinten állt be a piac. Az ottani fejenkénti kereken 100 kilogrammos hulladékalapú csomagolóanyag-felhasználásba azonban nem csupán a tömör karton, hanem a hullámlemez alapú göngyöleg is beleértendő.
