Gazdaság

MÉLYÜL A GABONAVÁLSÁG – Kenyértörés előtt

Szinte teljes vagyonvesztést, összességében 25-30 milliárd forint ráfizetést okozhat a gabonatermelőknek a megakadt búzaértékesítés. Az év első jelentősebb árbevételéről kellett emiatt lemondaniuk, miközben vészjóslóan közeleg a hasonlóan problematikus kukoricabetakarítás. Emiatt komoly csődhullám söpörhet végig a mezőgazdaságon, s nehéz helyzetbe kerülhetnek az ágazatot finanszírozó bankok is.

Kenyértörésre készülnek a gabonatermelők a kormánnyal, miután a múlt héten lényegében zátonyra futott a megindult egyeztetés. Az 5 millió tonnás idei búzatermés alig egyötödét tudták csak értékesíteni a gazdák, mert az állami felvásárlás elakadt. Bár az össztermés fele exportárualap, eddig alig 100 ezer tonnát szállítottak ki a külpiacokra. A raktárak tele vannak, így nem tudják majd elhelyezni a 6 millió tonnásra taksált kukoricatermést. A gazdák érdekképviseletei kilenc pontba sűrítették követeléseiket (lásd külön). Kéréseikkel Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, aki Torgyán Józsefhez utalta a csütörtökön lejáró termelői ultimátum megválaszolását.

Pedig a termelők éppen a szaktárca hozzáállásával elégedetlenek. A miniszter korábbi intézkedéseivel – az étkezési búza, s decembertől a kukorica állami felvásárlásával; a kistermelőktől való takarmánybúza-, rozs-, és árpafelvásárlással; az export és a közraktározás támogatásával – megoldottnak tartja a gabonaválságot, noha a felajánlott 1 millió tonna helyett alig 160 ezer tonnát vásárolt fel az állam. Legutóbb mégis azt ígérte a miniszter a felesleg miatt aggódó gazdáknak, hogy hamarosan hiány lesz a hízóból, mert új értékesítési csatornákat találtak. Az ígért keresletnek azonban még nyoma sincs, a piaci zavar tehát maradt.

Egyes szakértők szerint az értékesítési válságok előre várhatóak voltak, azok a támogatási rendszer lényegéből adódnak. Az élelmiszerfeldolgozók rossz üzenetnek tartják, hogy az agrártermelést támogatásokkal növelik, de a piacra jutást nem támogatják ugyanolyan mértékben. A feldolgozók szerint nem az a baj, hogy a termelő közvetlenül kapja a támogatások 60 százalékát, hanem az, hogy ez mégsem segíti a késztermék piaci versenyképességét. Azt Torgyán József is felrója a szereplőknek, hogy a gazdák csak a termeléssel foglalkoznak, az értékesítésbe és a fel dolgozásba nincs beleszólásuk.

A miniszter azonban utalva a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ajánlásaira nem enged a „tsz-lobby zsarolásának”. A vezető agrártermelői csoportosulás ezért a többi gazda-érdekképviselettel együtt a heten tiltakozó megmozdulásokat készít elő. Karsai József battonyai gazda a tárgyalódelegáció tagja, a demonstrációt előkészítő bizottság vezetője – hiába bizonygatta, hogy nincsenek politikai szándékaik, a tiltakozó akció minden jel szerint elkerülhetetlen.

A félpályás útlezárástól a traktoros felvonulásig, a Parlament előtti tüntetésig sok minden szóba jöhet, hogy a gabonatermelők veszteségük részbeni ellentételezését kikényszerítsék. Az ehhez követelt intézkedéscsomag azonban becslések szerint 60 milliárd forintos költség vetési kiadást jelentene, amelyhez a miniszter állítása szerint nem lehet újabb forrást találni. Ennek fényében kérdés, hozhat-e gyógyírt a mezőgazdaság helyzetéről rendezendő parlamenti politikai vitanap, amelyet még a múlt héten kezdeményezett a kisgazda frakció. A Nemzeti Agrárprogram és az agrártörvény elfogadása után ugyanis a bajok elpanaszolása legfeljebb biztonsági szelepként szolgálhat. Persze az indulatoktól túlhevített jelenlegi helyzetben ez sem kevés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik