Két évvel ezelőtt hirdette meg és tavaly márciusban írta ki pályázatát a művelődési és közoktatási tárca a Sulinet programra. Az eredetileg 3 milliárd forint összköltségűre tervezett pályázatban 900 hazai középiskola, 200 általános iskola és 20 pedagógiai intézet világhálóra csatlakoztatása szerepelt. A megvalósításra kidolgozott koncepció tartalmazta az iskolák hálózatba kötését, az intézmények számítástechnikai laboratóriumokkal történő felszerelését, a rendszer oktatási anyagokkal való feltöltését és a pedagógusok kiképzését. Az első szakasz megvalósítása érdekében a hazai Internet-szolgáltatók számára kiírt tender győztese az Elender Computer Kft. és alvállalkozói csapata lett. A hálózati eszközöket a rendszerintegrátor ANSware Kft. szállítja, a finanszírozás, a távközlési integráció, az iskolai telepítés és a hibák elhárítása a MatávCom feladata. Ezek a cégek építették ki a rendszer alapját adó országos gerinchálózatot és az iskolai munkaállomásokat, összesen 960 középiskolában, 200-nál több általános iskolában és több mint 30 középiskolai kollégiumban. Racskó Péter, a szaktárca informatikai igazgatója szerint ez megközelítőleg 14 ezer központi forrásból finanszírozott számítógépet jelent országos szinten. A határon túli iskolákat viszont – jogi és pénzügyi okok miatt – nem sikerült bekapcsolni a rendszerbe, noha januárban még 30 ilyen intézményről is szó volt.
A rendszer „agya”, vagyis a központi szerver Budapesten van. Erre csatlakozik rá a 8 regionális alközpont, és az iskolai munkaállomások ezen keresztül jutnak ki a nemzetközi hálózatra. A Sulinet tehát egykimenetelű, úgynevezett virtuális magánhálózat (VPN), amelynek magyarországi adattovábbító kapacitása nagy, külföldi kapcsolatai azonban korlátozottak. A hálózat üzemeltetési szokásait és a vonalak terhelését figyelő ANSware Kft. eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy míg a hálózat európai kimenetének terhelése általában 40 százalék körüli, az Egyesült Államok felé irányuló vonalak terheltsége olyan nagy, hogy az Elender Kft. nemrégiben kénytelen volt megháromszorozni az amerikai összeköttetés sávszélességét. Kóka János, az Elender vezérigazgatója szerint az amerikai vonalak terheltségének legfőbb oka, hogy egyelőre csak kevés magyar oktatási célú anyag van a hálón, ezért a felhasználói érdeklődés az általánosabb tartalmú – elsősorban amerikai – web-oldalak felé fordul. Az iskolai web-szerverek átadásával, illetve a Sulinet tartalomfejlesztés előrehaladtával azonban ez a szűk keresztmetszet sem korlátozza majd a felhasználást.
A hálózat fizikai kiépítettsége tehát korántsem jelenti azt, hogy működik is a Sulinet. Az iskolai hálózat csupán a keret, amelynek tartalommal való feltöltése – vagyis az Írisz névre keresztelt második programszakasz – még csak most kezdődik. Több multimédiás és hálózaton keresztül elérhető tankönyv, internetes oktatási és szemléltető anyag előkészületei már tavaly elkezdődtek, és a minisztérium már minden iskolába elküldte a CD-ket, szoftvereket, betűkészleteket, lexikonokat tartalmazó multimédiás csomagját. Tartalomfejlesztésre és eszközvásárlásra – további 1000 általános iskola számítógéppel való felszerelésére, Internet-összeköttetés nélkül – jövőre mintegy 1,4 milliárd forintot szán a költségvetés. Hogy az utána következő években mennyi jut majd a Sulinetre, azt nem lehet tudni. Az oktatási tárca mindenesetre kötelezettséget vállalt arra, hogy 1998 márciusától számítva 5 éven keresztül fizeti az iskolák Internet-használati díját. Ez a szolgáltatónak, vagyis az Elender Kft.-nek a jelenlegi áron számítva összesen 6 milliárd forintot (egy iskola havi hozzáférési díja nettó 90 ezer forint), saját egyéb bevételei mellé pedig legalább plusz 50 százalékos biztos forgalmat jelent. Hasonló mértékű, 44 százalékos többletbevételt hozott a program tavaly a rendszerintegrátor ANSwer számára is, míg az 5,2 milliárd forintos forgalmú MatávCom bevételeinek már csupán 10, a Matávénak pedig mindössze 0,1-0,2 százalékát adja a Sulinet.
A rendszer hosszú távú finanszírozása egyelőre nem megoldott, csupán annyi bizonyos, hogy az állam nem vállalja magára örökre a hálózat üzemeltetésének és karbantartásának költségeit. A megoldás Racskó Péter szerint egy, a finnországihoz hasonló finanszírozási rendszer kiépítése lenne, amelyben a főszerep a helyi önkormányzatoké. Már csak az kérdés, mit szólnak ehhez az egyébként is komoly pénzügyi gondokkal küzdő helyi testületek.
A program legkényesebb része a tanárok továbbképzése. Kevés ugyanis az olyan informatikai képesítésű pedagógus, aki rövid idő alatt integrálni tudná az internetes tananyagot az oktatásba; más szakos és idősebb tanárok bekapcsolódási esélyei pedig csekélyek.
Természetesen vannak kivételek, és árnyalatbeli különbségek. A minisztérium ezért háromszintű képzési rendszert képzelt el: alapozást a nem számítástechnikai tanároknak; egy magasabb szintű okítást a leendő rendszergazdáknak; és egy felsőfokú végzettséget adó tanfolyamot az oktatási informatikusoknak. A továbbképzés kibontakozására azonban még várni kell, hiszen csak most kezdik telepíteni az iskolákba a nemrégiben aláírt, 105 millió forintos, „Számítógépet a tanároknak” program keretében megvásárolt eszközöket.
A mellékletet Regős Zsuzsa szerkesztette
