(Figyelő, 1998/37. szám)
A szeptember 10-i címlap-összeállítás feltehetően megpróbált teljes képet nyújtani a géntechnológia megítéléséről a világban és Magyarországon. A cikk számos fontos problémakört vetett fel, amelyek közül az élelmiszer- és környezetbiztonság feltétlenül kiegészítésre szorul.
A módosított génállományú növények kibocsátás előtt rendkívül alapos vizsgálaton esnek át, amelyek kiterjednek az allergiás és toxikus hatásokra is. A táplálék biztonságáról több generációs állatkísérletekkel győződnek meg. A kémiai összetétel elemzése szintén a biztonságot szolgálja. A köztermesztésre, forgalmazásra szóló engedély csak akkor kapható meg, ha az új termék minden kétséget kizáróan biztonságos az emberre – illetve takarmány esetén az állatra – nézve. A biztonság a kibocsátónak legalább olyan fontos, mint a fogyasztó számára, mivel csak hitelességének megőrzésével képes megmaradni és fejlődni.
Genetikai információk legkönnyebben „átporzás” utján kerülhetnek a természetbe, azonban ez csak akkor történhet meg, ha a fajok közeli rokonságban vannak egymással. A mellékelt összeállítás tartalmazza azokat a paramétereket, amelyek szükségesek az átporzás valószínűségének megítéléséhez (lásd a táblázatot).
A legfontosabb Magyarországon termesztett kultúrnövényeknek nincsenek vadon előforduló rokonfajai, így nem kell attól tartani, hogy nemkívánatos tulajdonságok kerülnek ki a természetbe. A módosított génkészletű kukorica, cukorrépa, burgonya és szója itteni termesztése esetén gyakorlatilag nem képes kölcsönhatásba lépni a természettel. Az őszi káposztarepcével rokon vad káposzta csak ritkán fordul elő és mindössze a Dunántúl nyugati részén. Vetőmagtermesztésnél a vetőmagtörvényben előírt izolációs távolságok betartása kizárja a génáramlást a hagyományos fajtákba. A génáramlásban szerepe lehet az árvakelésnek is, ennek kezelése azonban nem új keletű probléma, így megoldására vannak biztos üzemi módszerek.
A Monsanto glifozát hatóanyagot tartalmazó Roundup gyomirtó szere humántoxikológiai szempontból és a környezetre gyakorolt hatását tekintve egyaránt a világ legbiztonságosabb növényvédő szereinek egyike. A talajban nem halmozódik fel, a kipermetezés után a talajra kerülve hatástalanná válik, erősen kötődik a talajkolloidokhoz, így nem szennyezi a talajvizet. A szer az emlősöket, madarakat, talajlakó élőlényeket nem károsítja, ártalmatlan természetes anyagokká alakul át a lebomlás folyamán.
A géntechnológia első termékei közé sorolható a gyomirtó szereknek ellenálló növények kifejlesztése. Növénytermesztési szempontból ez a már meglévő, vagy kifejlesztés alatt álló „természetes fajtáknak” a feljavítását eredményezte az agro-nómiai tulajdonságok közvetlen megváltoztatása nélkül. Közvetett változások azonban mérhetőek, mivel a jobb szelektivitásnak köszönhetően magasabbak a terméseredmények. A gyomirtás célja sem változott meg a Roundup alkalmazásával az egyéb gyomirtó szerekhez képest. A cél továbbra is a kultúrnövény számára szükséges gyommentes állapot kialakítása lesz, és nem a természetes gyomtársulások elpusztítása. A cikkben említett szántóföldi természetes társulások valójában mesterségesek, mert az alkalmazott szerek, vagy más agronómiai elemek – mint például a vetésforgó – határozzák meg az összetételüket.
A géntechnológiai kutatások további fontos területe a betegség- és rovar-ellenállóképesség javítása, vagy a különféle negatív környezeti hatásokkal szembeni érzéketlenség. A jövőben a géntechnológia nélkülözhetetlen hátteret adhat a biotermesztésnek is a betegség-, rovar- és stresszrezisztens fajtákon keresztül.
Monsanto Kereskedelmi Kft.
