Már az ezredfordulón megszületik az új postatörvény, amely piaci helyzetet teremthet ezen a területen is. Ezért igyekszik olyan gyorsan átformálni a postát?
– Néhány üzletágban már napjainkban is meg kell küzdeni az ügyfelekért. Ilyen például a futárszolgálat, ahol csaknem egy tucat cég dolgozik rajtunk kívül. Szerintem a Magyar Postának piacvezetőnek kell lennie ezen a területen is, ami csak gyorsasággal, pontossággal, megbízhatósággal érhető el. Bízom abban, hogy a postai dolgozók is megértik a céljaimat, amelyek végül is közös érdeken alapulnak. Másrészt remélem, képesek lesznek együttműködni a végrehajtásban. Mellesleg könnyű kiszámítani: ma drágább elbocsátani egy dolgozót, mint továbbképezni. Mindenki megkapja az esélyt a bennmaradásra, ezért főként rajta múlik a siker.
A meglévő tevékenységek leépítését, illetve az újak kialakítását elmondása szerint egyetlen elv alapján hajtja végre: ami pénzt hoz, azt megtartja, ami pénzt visz, megszünteti.
– Kizárólag a piacon lehet manapság pénzt szerezni, tehát a piaci igények és lehetőségek jelentik az új stratégia alapját. Ehhez bürokráciától mentes, gazdaságos üzemméretű, korszerű technológiával dolgozó postára van szükség. Azzal kezdem a munkámat, hogy átvilágíttatom a céget. Ebből kiderülhet: hol vannak a gyenge, illetve az erős pontok. Ennek megfelelően látunk hozzá az átalakításhoz. Már most is jól látható, hogy fejlesztésre legalább évi 10-12 milliárd forintot fordítunk és bízom benne, hogy Phare-pénzekből is jelentős hozzájárulást kaphatunk. A pénzügyi források döntő hányadát pedig technológiaváltásra költjük.
Első nyilatkozataiban rögtön hangsúlyozta: a posta ma több szempontból sem felel meg a tőzsdei – ha úgy tetszik, a piaci – követelményeknek. Mit tart a legsürgősebb feladatnak?
– A pénzügyi folyamatok menedzselése, a szolgáltatások szerkezete, a munka informatikai-távközlési háttere szorul gyors beavatkozásra. A dolgok lényegét tekintve röviden úgy fogalmaznék: sebességet kell váltani. Úgy látom például, hogy a vállalatnál eddig egyáltalán nem alkalmaztak marketingmódszereket. Márpedig így csak lemaradni lehet a versenyben.
Miként egyeztethető össze az üzleti szellem és a posta ellátási kötelezettsége? Mi lesz a működésüket tekintve nyilván gazdaságtalan kis postahivatalokkal?
– Társadalmi kapcsolatrendszerét még akkor is ápolnia kell a postának, ha az nem minden pontján gazdaságos. Korszerű technikával azonban csökkenteni lehet a költségeket, a szolgáltatás színvonalának javítása mellett is. Megoldást jelenthet a teleposta-házak országos hálózatának kialakítása. Mindenképpen fontos lépés lesz a minőségbiztosítási rendszer bevezetése, amellyel egyidejűleg növelhető a hatékonyság is.
Bizalom és biztonság – ez lehet a két legfőbb vonzereje a postának a szolgáltatásokat igénybe vevők oldaláról nézve. Mit tesznek ezek erősítése érdekében?
– Mint említettem, a pénzügyi folyamatok korszerűsítése az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata. Nagyon gyorsan felszámoljuk ezért a jelenlegi, jobbára kezdetleges megoldásokat. Mert a postának már a közeli jövőben banki minőségű szolgáltatásokat kell nyújtania. Informatikai és távközlési eszközökkel ez nem lesz túl bonyolult művelet. A belső biztonsági rendszer kialakítása ugyancsak része lesz a korszerűsítésnek. Úgy látom, ennek a feladatnak a végrehajtásához kívülről is kell majd erősítenünk.
Szóba hozta, hogy esetleg külföldieket is alkalmazni kíván. Nem okoz ez feszültséget a meglévő dolgozói gárdán belül?
– Ezt el kell fogadniuk, ha részt akarnak venni a korszerű postai munka kialakításában. Minél szélesebb körű az együttműködésünk, annál hatékonyabb lesz a szolgáltatás. Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy napjainkra teljesen átalakult ez a munka. Erre a korábban nagy bevételt hozó, ám immár visszaszorulóban lévő távirat a legjobb példa. Marad a levéltovábbítás, a lapkihordás, nő a pénzforgalom és rohamléptekben bővül az adatátvitel. Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a változó feltételekhez, új szakmai tudásra is szükség van.
Milyen szerepet kap ebben a folyamatban a cég résztulajdonában lévő Postabank?
– Ebben a hitelintézetben a Magyar Postának kevesebb mint 5 százaléknyi részesedése van. Ezért azt hiszem, nem rengetnek meg bennünket a banknál történtek. Ami a jövőt illeti, stratégiailag kívánunk együttműködni az új vezetéssel. Csak a bank versenyképességén múlik, mennyire lesz szoros a kapcsolatunk egyéb területeken.
Krupanics Sándor 46 éves, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, majd a budapesti közgazdasági egyetemen szerzett diplomát; doktori disszertációját 1984-ben az infrastruktúra fejlesztéséről készítette el. Első munkahelye a posta volt, ahová egy 1982 és 1985 közötti tervhivatali kitérő után is visszatért. Miután 1989-et követően a posta és a távközlés különvált, a Matávnál folytatta pályafutását – gazdasági, majd általános vezérigazgató-helyettesként. A távközlés privatizációját közvetlenül megelőző időszakban a Magyar Tudományos Akadémiánál volt kutató, 1995-től pedig a Hírközlési Főfelügyelet elnöki tisztét töltötte be. Az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatait eddig a Menedzsment Intézet elnökeként kamatoztatta, néhány napja pedig ismét postánál igyekszik megmutatni, mit tud az üzleti életről.
