Az új innovációs pályázat célja a nagyvállalati kör ebbéli tevékenységének erősítése. Az idei 800 millió forintos keretből kutatóbázis létrehozását célzó, legalább félmilliárdos beruházásokat támogatnak, legfeljebb 25 százalék erejéig. A pályázónak vállalnia kell, hogy legalább 30 kutatót alkalmaz, minimum 5 éven át. A nyertes vissza nem térítendő támogatáshoz jut az oktatás, a kutatás, és az informatikai háttér kialakítására, az épület, az infrastruktúra létrehozására pedig – 3 éves türelmi idő elteltével törlesztendő – kamatmentes kölcsönt kap. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke sikeresnek tartja a kezdeményezést, és a jövő évi költségvetés előkészítésekor már 2 milliárd forint elkülönítésére tett javaslatot. Mint mondta, hazánk távol esik ugyan a K+F-tőke fő áramlási vonalától, így milliárdos nagyságrendű invesztíciók nem várhatók. A jelenlegi beruházási összeg azonban mindenképpen növelhető, az egyetemi oktatási színvonal emelhető, s ezzel egy időben a magasan képzett kutatók számára mind több munkahely teremhető.
A pályázat első győztese, a Knorr-Bremse Kft. közel 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el. A 800 millió forintos összberuházás azonban nem új keletű, hanem egy 3 éves, a 2000. év közepén lezáródó projekt része, amelynek keretében végül közel 80 kutató mérnököt alkalmaznak majd. Az anyavállalat az elmúlt években folyamatosan növelte a K+F-re fordítandó keretét: tavaly 360 millió forintot, az idén 500 milliót, jövőre pedig 700 milliót költenek innovációra. A projekt csúcspontján, az ezredfordulón pedig – mondta a Figyelőnek Palkovits László fejlesztési igazgató – egymilliárd forint lesz a kutatás-fejlesztés éves kerete. A német tulajdonosok elégedettek a magyar kutatók munkájával, hiszen 1995-ben 10 mérnököt alkalmaztak csupán, ma pedig 62 fővel dolgoznak. A Knorr-Bremse szándékának komolyságát az is mutatja, hogy stratégiai fejlesztést hozott Magyarországra: az ABS fékrendszerek szoftverét a budapesti kutatóközpontban, a haszongépjárművek légfékrendszerét pedig a kecskeméti intézetben fejlesztik. Az alföldi városban folyó gyártásnak egyébként 6 százalékát helyben fejlesztett termékek adják.
Az Audi – amely szintén indult a pályázaton – ugyancsak jelentős, 30 millió márka értékű beruházást készít elő. A győri futószalagokról 1994 óta egymillió motor került ki. Mivel az anyacég motorgyártó-kapacitásának 95 százalékát ide helyezte át, a tulajdonosok hosszabb távú, több lépcsős innovációs projektet dolgoztak ki. Az első fázisban – tájékoztatott Lőre Péter kommunikációs vezető – motorfejlesztő központot hoznak létre, amely 2000-ben 80-100 fejlesztő mérnöknek ad majd munkát. Az anyacég amellett, hogy Németországban több milliárd márka értékű K+F-beruházást hajt végre napjainkban, az itteni kutatóintézetben végezné a motorfejlesztési tevékenység nagy részét. A projekt további lépcsőinek kidolgozása attól függ, hogy az OMFB mennyire támogatja a most elbírálás alatt lévő pályázatukat.
A Nokia azon cégek közül való, amelyek az első fordulóban érkezett pályázatok közül nem nyertek támogatást. A cégnél sérelmezik: a bíráló bizottság annak ellenére utasította el beadványukat, hogy nem tervvel pályáztak, hanem az idén januárban már megindult, több milliárd forintos kutatási projekt folytatására kérték a pénzt. A Nokia Mobile Switching üzletág központjában 100, a Nokia Research Center (NRC) K+F részlegében 30 főt foglalkoztatnak, de a program végén 500 fő lesz a távközlési és a szoftveres kutatócsoport létszáma. Élő Gábor, az NRC kutatás-fejlesztési vezetője rámutatott, hogy ezzel a beruházással a Nokia a Finnországon kívüli legnagyobb kutatóbázisát hozta Magyarországra. Így a honi kutatóintézetekben végzik a multinacionális vállalat sorsát meghatározó stratégiai fejlesztéseket: a következő telekommunikációs generáció kimunkálását. Élő Gábor szerint egy okkal magyarázható a finn döntés: Európában hiány van szoftverfejlesztő mérnökökből, csupán itt található nagy számú, jól képzett szakember.
A kormány K+F ráfordításainak támogatási szándékai a gyakorlatban nem mindig valósulnak meg. Több multi csupán ígérgetésnek tartja az ezzel kapcsolatos hivatalos kormányzati megnyilatkozásokat. Gyakran adminisztratív akadályoztatások, korszerűtlen szemlélet miatt meghiúsulnak az életképes kezdeményezések. Ezért – az eddigi invesztíciók ellenére is – némelyek fontolgatják, hogy kivonulnak az országból. Toldy-Ősz Iván, a Joint Venture Szövetség ügyvezető elnöke szerint néhány pozitív példán kívül nem jellemző, hogy a multik a kutatás-fejlesztést is letelepítenék az országban. Költségkímélés miatt inkább olyan jellegű fejlesztéseket hoznak, amelyek kisebb anyagi ráfordítást, és inkább szellemi tőkét igényelnek. Így főleg szoftver- vagy hálózatfejlesztést végeztetnek, mint például a Siemens, a Westel 900 és az Ericsson is teszi több száz kutató-mérnökkel. A multik – állítja Toldy-Ősz Iván – többségében részegységek fejlesztését hozták be az országba, a jövőt illető terveikbe, a technológiájuk részleteibe nemigen avatnak be bennünket. Kétségtelen ugyan, hogy a beszállítók így is profitálnak a multikkal való kapcsolatból, ám az innovációs tevékenységre igen csekély az igény és a lehetőség. Az ügyvezető elnök szerint ezért a fejlesztések tekintetében nem a világszerte sok üzemmel rendelkező multik „megcélzása” a jövő útja, hanem a néhány vállalattal együttműködő kisebbeké, ahol a beszállítók K+F tevékenysége jobban előtérbe kerülhet, és így nagyobb a kitörés lehetősége.
