A kormány jövő évi gazdasági programja a GDP 5,0-5,5 százalékos bővülésével számol, s a költségvetés összeállításakor óvatos megközelítéssel 5,0 százalékos növekedést vesz alapul. A prognózis szerint Nyugat-Európában átlagosan 3,0 százalékos lesz ez a mutató, de ha ez az oroszországi válság következtében veszélybe kerül, akkor az – mondta el külföldi újságíróknak Chikán Attila – Magyarországot is érinteni fogja. A gazdaság helyzete mindazonáltal stabil, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ugyanis nem olyan szorosak, hogy az ott zajló válságjelenségek miatt kormányzati beavatkozásra lenne szükség. A teljes magyar exportnak mindössze 4,3 százaléka irányul Oroszországba és az import 7,1 százaléka származik onnan, miközben a 15 uniós tagország részesedése hazánk külkereskedelmében 70 százalék körüli (lásd A hét grafikonját a 7. oldalon). A gazdasági miniszter elismerte: az orosz válság már most sem hagyja érintetlenül az országot, de a hatás semmiképp nem lehet olyan mértékű, amely letéríthetné azt az eddigi gazdasági pályáról. Ezért a kabinet kitart gazdaságpolitikája mellett, és januárban várhatóan ismét mérlegeli a forint csúszóleértékelésének további csökkentését.
Járai Zsigmond a moszkvai krízis kapcsán hétfőn kijelentette, hogy a pénzügyi kormányzat mindent megtesz a forint védelmében, s nem tervezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intervenciós sávjának szélesítését. Az esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokra megvannak a jegybank tartalékai. A miniszter szerint a hazai bankrendszert az orosz válság alapvetően nem befolyásolja, viszonylag kevés hitelintézet érintett, és egyelőre csupán néhány tízmillió dollárnyi kinnlevőség sorsa bizonytalan.
Surányi György az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülését követően ezt pontosítva kijelentette: összesen 104 milliárd forint kinnlevősége van a honi bankrendszernek Oroszországban, ebből azonban csupán 25 milliárd forint kifizetése kérdéses. Az MNB elnöke elmondta azt is, hogy az összes banki kinnlevőség mintegy felét az energiaszállítások finanszírozása adja, és e pénzek előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. A fennmaradó hányad nagyobb részét is védi a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. valamilyen konstrukciója, a 25 milliárd forintnyi kérdéses sorsú követelést pedig nagyrészt már céltartalékkal lefedték az érintett bankok.
A külföldi elemzők egyelőre úgy vélekednek: Magyarország jó helyzetben van ahhoz, hogy kivédje az orosz válság által felkorbácsolt piaci viharokat. A Fitch IBCA londoni hitelminősítő ezért továbbra is közepes, „BBB” szintű, a befektetésre ajánlott kategóriába eső besorolást tart érvényben a hosszú távú szuverén magyar devizaadósságra; a hosszú távú, forintban jegyzett szuverén kibocsátások minősítése „A”. A devizaadósság besorolását az IBCA júliusban erősítette meg kedvező kilátással. A hitelminősítő által a napokban kiadott elemzés szerint az orosz válság igen csekély közvetlen hatást gyakorol a magyar kereskedelmi forgalomra. David Riley, az IBCA szuverén minősítésekért felelős igazgatója kijelentette: nehéz számszerű előrejelzést adni a jövőre várható magyar gazdasági növekedésről. Ez szerinte nyilván lassúbb lesz valamelyest a korábban vártnál, de mindenképpen 5 százalék körül alakul. A londoni hitelminősítő a legnagyobb belső gazdasági kockázatot a költségvetési szigor fellazulásában látja, a fő külső rizikót pedig abban, ha az unió, s főleg Németország nagyobb visszaesést szenvedne el.
