Helyes volt a jegybank által az elmúlt években követett út, s hiba lenne erről letéríteni – egy mondatban így összegezhető a Nyíregyházán megtartott vándorgyűlés egyik díszelőadója, Surányi György jegybankelnök mondandója. Surányi óvakodott attól, hogy bárkit név szerint bíráljon. Az értő hallgatóság számára azonban nyilvánvaló volt, hogy az elnök kritika tárgyává tette az infláció leszorításának azt a módját, amely a Fidesz választási programjában szerepelt. Helytelennek tartja ugyanis, hogy az infláció leszorításának eszközéül a kereslet mesterséges bővítését válasszák, azt várva, hogy ettől nő a termelés, majd a kínálat is. Szerinte éppen fordítva: a kínálat növekedése indíthatja el a kedve-ző trendet. Az infláció leszorítása hosszú távon csak fenntartható gazdasági folyamatokon alapulhat. Hiába ünnepelték a nyugati elemzők Oroszországot, amiért három év alatt sikerült egyszámjegyűre csökkentenie a hiperinflációt. Ez ugyanis irreális árfolyam-politikával, az árkiigazítások elodázásával párosult, s ennek helytelensége most látványosan bebizonyosodott. Hasonlóan csattanós választ kaptak azok is, akik bírálták a jegybankot, mert gátolta az oroszországi hitelkihelyezéseket. Amúgy szerinte az ezredfordulóra nálunk is egyszámjegyűre csökkenhet az infláció, itt azonban ez valóban szerves fejlődés eredménye lehet. Ehhez egyebek mellett szükséges az államháztartási hiány előirányzott mértékének és a csúszóleértékelés meghatározott ütemének betartása. Az utóbbi feltétel a jelek szerint továbbra is teljesül, hisz nem sokkal a vándorgyűlésen megtartott előadása után Surányi teljes egyetértését adta a fenti ütem csökkentéséről hozott kormánydöntéshez. Ugyancsak folytatódik az a tendencia, hogy az államháztartási hiány immár három éve a parlament által meghatározott mértéken belül marad; ezt valószínűsítette László Csaba, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára is.
A költségvetésnek a GDP-hez viszonyított deficitje az idén várhatóan 4,5 százalék alatt lesz, holott ennél többet, 4,9 százalékot irányoztak elő. Jövőre további mérséklést tervez a kormány, amely úgy döntött, hogy a hiány ne legyen nagyobb 4,0 százaléknál. László Csaba elmondta azt is, hogy sokan szeretnének pénzt látni a büdzsétől, ez azonban szerinte végül nem fogja veszélyeztetni a költségvetést, hiszen az elmúlt években is óriásiak voltak az igények, mégis sikerült azokat kordában tartani. Továbbra sem várható a fogyasztás felpörgetése, a gazdasági növekedés motorjaként változatlanul az export és a beruházások szolgálnak. A GDP-re vetített adósságállomány az idén 60 százalék alatt marad, míg jövőre 55 százalék, három-négy év múlva pedig 50 százalék alatt lehet. Az infláció szintén csökken; az idei ráta 14 és 15 százalék között várható.
