Ebben az esztendőben – állította az előző kormányzat – lezárul a tömeges privatizáció, ezért gyökeresen át kell alakítani a magánosítás rendszerét. Egyetért-e Ön ezzel, illetve mennyiben támaszkodik majd elődjei terveire?
– Szerintem a privatizáció még nem fejeződött be. Jelenleg az ÁPV Rt. vagyona 600 milliárd forintra tehető, amelynek közel felét a privatizációs törvény értelmében értékesíteni lehet. Ugyanakkor nemrégiben átvettük az eddig a Pénzügyminisztérium alá rendelt állami cégeket – például a Magyar Fejlesztési Bankot, az Eximbankot és a Mehibet – is, amelyeknek a kisebb része szintén privatizálható. A korábbi középtávú koncepciók két dologban térnek el attól, amit mi gondolunk. Szerintünk egyrészt felül kell vizsgálni a tartósan állami kézben maradó vagyonelemek körét, s két-három éven belül meg kell határozni, hogy ebből mekkora rész értékesíthető. Ugyanakkor úgy látjuk: nem lenne szerencsés az ÁPV Rt.-t több szervezetre vagy holdingokra darabolni, amikor egy cégen belül is megoldható a vagyonkezelés és privatizáció.
A privatizációs törvény tételesen meghatározza, mely állami cégek maradnak tartósan állami tulajdonban. Módosítani akarják ezt a jogszabályt?
– Igen, bár még nem készültek el azok a koncepciók, amelyek újonnan meghatároznák az említett cégkört. Az biztos, hogy az energiaszektort a kormány kiemelten kívánja kezelni; ez persze nem azt jelenti, hogy visszavásárolunk részvényeket. Ki kell még dolgozni azokat a technikákat is, amelyek a tartósan állami tulajdonú cégek értékesíthető részének magánosítását lehetővé teszik.
A kormányprogram a privatizációs technikákat illetően csupán annyit mond: előtérbe kell helyezni a tőkepiaci módszereket.
– A program szándékosan fogalmazott szűkszavúan, mivel nem akarta előre megkötni az új vezetés kezét. Először ugyanis fel kell mérnünk az állam teljes vagyonát, ami nemcsak az ÁPV Rt., hanem a Magyar Fejlesztési Bank, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és adott esetben a tb vagyonára is vonatkozik. Amúgy a fő csapásirány a tőzsdei értékesítés. Az intézményi és kisbefektetőknél egyaránt nagy a várakozás a magas hozamokkal kecsegtető vállalati papírok iránt – ehhez kell kínálatot teremteni. Jó esély van rá, hogy például a Magyar Villamos Művek, az Antenna Hungária, és a Malév részvényeit rövid időn belül a börzén keresztül dobjuk piacra, de vizsgáljuk a Bábolna Rt. esetleges tőzsdei bevezetését is.
Az ÁPV Rt. hatalmas vagyontömeget kezel majd. Az elnöki és vezérigazgatói tisztség összevonásával Ön egy személyben lesz felelős mindezért. Nem túlzott ez a hatalomkoncentráció?
– A két poszt összevonására azért volt szükség, mert korábban túl sok párhuzamosság épült ki. A feladatom egy olyan szervezetet kiépítése, amely ezt a vagyontömeget hatékonyan tudja kezelni. Az elmúlt három évben – az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának tagjaként – a szervezet működéséről elég mély ismereteket szereztem, és pontosan láttam, miként folyt a vagyon „nem-kezelése”. Az átalakítást illetően világos elvárásokat kaptam a kormánytól: az állam vállalkozói és stratégiai vagyonát külön kell választani, továbbá fel kell mérni az eladható vagyonelemek körét. A hatalomkoncentrációról csak annyit, hogy politikai értelemben a Miniszterelnöki Hivatal, szakmailag pedig a korábbi ellenőrző szervek – felügyelőbizottság, Állami Számvevőszék – figyelik majd a munkámat.
Az állami cégek többségénél vezetőcseréket terveznek: a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank vezérkarát már menesztették is, s hasonlót fontolgatnak többek közt a Szerencsejáték Rt.-nél és a Magyar Villamos Műveknél. Miért?
– Minden állami vállalatnak megvizsgáljuk a tevékenységét, és ha nem a kívánatos irányban mennek a dolgok, akkor lecseréljük a menedzsmentet. Ez az igazgatóság és a felügyelőbizottság átalakításán túl akár a teljes felső vezetés menesztését is jelentheti. A tőzsdei cégek – például a Mol – esetében viszont, ha szükség van rá, csak a részvényesekkel egyeztetve, a tőkepiaci helyzetre tekintettel lehet változtatni.
Ön sokáig a Fidesz pénzügyeit intézte, ugyanakkor több homályos hátterű vállalkozásban is tisztséget vállalt. Nem ássa alá korábbi tevékenysége a hitelét?
– Én nem a Fideszben, hanem különféle üzleti vállalkozásokban szereztem a szakmai tapasztalatokat. Soha nem voltam politikus, nem indultam a képviselőválasztáson. Tény, hogy rendelkezem azzal a politikai támogatással, amely ehhez a poszthoz kell. A sajtóban megjelent üzleti érdekeltségekkel kapcsolatban pedig úgy vélem: mindenféle váddal és sejtéssel a hatóságokhoz kell fordulni, s nem cikkeket kell írni. Én kiálltam és becsülettel válaszoltam a kérdésekre, így a dolgot lezártnak tekintem. Az viszont kétségkívül komoly gazdasági és politikai érdekeket sért, hogy megkezdtük az ÁPV Rt. átalakítását, így a személyemet ért támadásokat főként ennek tudom be.
ÓSZABÓ ATTILA
Gansperger Gyula 35 éves, a fővárosban született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet, angolul beszél, nős, két gyermek apja. Hivatalos önéletrajzából nem is derül ki több, korábbi munkahelyei nincsenek feltüntetve. Pedig a sajtóban megjelent információk és a Cégbíróság adatai alapján az új főprivatizátor legalább tucatnyi magáncég igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában töltött be tisztségeket. Ezek jórészt a Fidesz „holdudvarához” tartozó Magyar Hirdető Rt. érdekeltségébe tartozó cégek. Saját vállalkozása a Taxorg Adótanácsadó és Könyvelő Kft., ahol feleségével együtt látta el az ügyvezetői posztot. 1993-ban – Simicska Lajos helyetteseként – a Fidesz gazdasági ügyeit intézte, majd 1994-től a párt gazdasági igazgatója és főkönyvelője volt. Kinevezésekor – saját elmondása szerint – minden addigi tisztségéről lemondott, érdekeltségeit pedig feleségére ruházta.
