A „blokkoló kisebbség” megszerzésével az volt a cél, hogy beleszólhassunk a céggel kapcsolatos fontos döntésekbe – közölte Tombor Antal, az MVM vezérigazgatója. A törvények értelmében például a kisebbségi tulajdonos jóváhagyása nélkül nem lehet módosítani az alapító okiratot. Az MVM – részesedésének köszönhetően – a közgyűlés óta tagot delegál a Mátrai Erőmű felügyelő bizottságába is.
A 3,61 százaléknyi pakettet az MVM egy közelebbről meg nem nevezett cégtől vásárolta. A részesedés növelésére azért nyílt lehetőség, mert a kormány egy korábbi határozatában feloldotta azt a kötöttséget, hogy a villamosipari nagykereskedő cégnek az év végéig értékesítenie kell erőművi részesedéseit.
A Mátrai Erőműben szerzett tulajdoni hányadot tartós befektetésnek szánják. A társaság többségi tulajdonosa a német RWE-ENBW konzorcium; kisebb csomaggal rendelkezik a Magyar Export-Import Bank Rt., a Magyar Exporthitel Biztosító Rt., valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is.
Az idén az MVM 5 százalék körüli eszközarányos nyereséget vár (Figyelő, 1998/27. szám); ezt elsősorban az export-import szaldó és a hatékonyság javításával szeretnék megvalósítani. Ez azért is figyelemre méltó, mert információnk szerint a külföldi tulajdonban lévő energetikai vállalatok legjobbjai is legfeljebb 5-6 százalékot értek el eddig. Az 1995 és 1997 közötti privatizáció kapcsán ugyanakkor jelentős vagyonvesztés érte a vállalatot. A saját tőke 1995 előtt 304 milliárd forint volt, ma 226 milliárd (a jegyzett tőke viszont változatlanul 249 milliárd forint, így ma már alatta van a saját tőkének). A 80 milliárd forint körüli tőkevesztés kapcsán 30 milliárdnyi tőkeemelés jogosságát már elismerte az előző kormány.
