Jelenleg „műhelymunkák” folynak a Pénzügyminisztériumban (PM) arról, hogy milyen szempontok alapján alakítsák át a jövő évi személyi jövedelemadó-táblát. Varga Mihály politikai államtitkár a Figyelő kérdésére elmondta: elsődleges cél az általános adómérték csökkentése, illetve az igazságosabb közteherviselés. Ezért elsősorban azt vizsgálják, hogyan lehet szélesíteni az adóalapot, illetve csökkenteni az adókulcsok számát. Utóbbiról többféle előterjesztés is készül, amelyek három- vagy négykulcsos adótáblával számolnak.
Amennyiben változatlan kiadások mellett próbálják megoldani az szja-terhek csökkentését, mindenképpen hozzá kell nyúlni a kedvezményekhez – tette hozzá az államtitkár. A tárcánál ezért többféle terv készül arról, hogyan lehet pótolni a szja-rendszer átalakítása miatt kieső költségevetési bevételeket. A legnagyobb valószínűsége a kamatadó bevezetésének van, már csak azért is, mert az ebből származó jövedelmek megadóztatása az EU legtöbb országában bevett gyakorlat. Formálódnak egy – az ingatlanokhoz kapcsolódó – adónem tervei is, ám erről még nem ismertek a részletek. A PM ugyanakkor szigorítani akarja a tőkepiaci befektetésekre adott kedvezmények (az úgynevezett adóhitel) rendszerét. Ennek értelmében a befektetők árfolyamnyereségből származó jövedelme bizonyos összeghatárig változatlanul halasztott adófizetés alá esne, a küszöb fölött azonban mindenképpen az adott évben válna adókötelessé e jövedelem.
Utóbbi intézkedéssel kapcsolatban egyébként a szakértők kétségeiknek adnak hangot: szerintük ugyanis a kedvezmények szigorítása a tőkepiacról más, kockázatosabb befektetési formák felé terelhetik a befektetőket. A PM-ben azonban úgy látják, hogy az adóhitel-rendszere eddig is főként azoknak kedvezett, akik évről-évre jelentős mértékben növelni tudták befektetéseiket a tőkepiacon.
A vagyonadó bevezetésével kapcsolatban viszont úgy tűnik, egyelőre inkább a pénzügyminiszter kísérletéről van szó. Járai Zsigmond a múlt héten a Világgazdaság című lapban közölte: biztosítani kell, hogy az adóhivatal megnézhesse, kinek miből származik a vagyona. Az erről szóló elképzelések kidolgozását a Figyelő által megkérdezett szakértők inkább a 2000-re esedékes átfogó járulék- és adóreform idején valószínűsítették.
