Több mint 13 milliárd forintos konszolidált veszteséggel zárta a Postabank az elmúlt évet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az összevont mérleg- és eredménykimutatásnál figyelembe vett érdekeltségei összességében közel 1 milliárd forinttal rontották tovább az anyabank ez év áprilisában nyilvánosságra hozott negatív eredményét. A Postabank májusi, döntően állami forrásból végrehajtott tőkeemelésének indokoltsága utólag így is beigazolódott, miután a konszolidált saját tőke csaknem 6,5 milliárd forinttal maradt el a 23,5 milliárd forintos 1997 végi jegyzett tőkétől. A többi tétel közül a leginkább a kötelezettségek időbeli megoszlása a szembetűnő: a 40 milliárd forintot meghaladó hosszú lejáratú állománnyal szemben ugyanis meglehetősen magasnak számít az éven belüli kötelezettségek 300 milliárd forintos összege. Mindezekből – akár személyi felelősségrevonást is tartalmazó – következtetéseket augusztus 7-én maguk a részvényesek is levonhatnak. A múlt héten Princz Gábor elnök-vezérigazgató a Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével és Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel folytatott kétórás megbeszélést követően azt nyilatkozta, hogy nem kerültek szóba személyi kérdések. A kormányszóvivő viszont úgy fogalmazott: az Orbán-kabinet elszánta magát a bankvezetés visszahívására. Erre utal az is, hogy a már eddig is többségben lévő Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt héten megvásárolta a Realbank-csoport tulajdonában lévő, 6,3 százalékos Postabank-részvénypakettet. Ezáltal az állami részesedés összességében már 75 százalék – a hitelintézet alapszabálya szerint a menedzsment leváltásához szükséges mértékű szavazatarány – fölé emelkedett.
