Mi volt az első gondolata, amikor január 16-án bejelentették, hogy a Compaq megvásárolja a Digitalt?
– Némi bizonytalanság, hogy mi lesz a Digitallal. De rögvest ezt követően azt gondoltam: a friggyel az új cég fantasztikus lehetőséget kap az informatikai piacon, és új kihívásokra kell majd válaszolnom és válaszolnunk. A személyemet érintő aggodalomra – már amennyiben a kérdés esetleg erre irányult – sok időm nem volt. Szabadságon voltam a bejelentéskor, de tíz perccel a hír vétele után megkaptam első állásajánlatomat egy másik informatikai cégtől. Ez persze jólesett, azaz saját jövőmet tekintve nem aggasztott a dolog.
A Compaq Magyarország korábbi vezetője a cég közép- kelet-európai piacfejlesztését irányítja a jövőben. Az Ön vezérigazgatói kinevezése a Digital élén végzett munkájának elismerése?
– A Digital Magyarország Kft. 1990 áprilisában öt fővel és minimális forgalommal indult. Az egyesítésig évi 12-13 milliárd forintos forgalmú céggé nőtte ki magát, és meghatározó szereplő lett az informatikai piac jó néhány területén: például vezető rendszerintegrátorrá és szolgáltató szervezetté küzdötte fel magát. Utóbbiban egyébként regionális központ lettünk a délszláv államok és Bulgária felé. A Digital építhette ki a két Westel társaság teljes informatikai platformját, valamint meghatározó beszállítója lett a Pannon GSM-nek és a Matávnak is, piacvezető az SAP vállalatirányítási rendszerek telepítésében, s kiemelt partnerként kezelt bennünket az Oracle és a Microsoft.
Más területeken viszont a Compaq vezette a piacot. Mennyiben volt egymás vetélytársa a két társaság?
– Ez csak néhány szűk szegmensre vonatkozott. A Compaq ugyanis a személyi számítógépek eladásában vezető, továbbá bizonyos speciális, folyamatos üzemet igénylő területeken meghatározó szereplő. Ma 160-180 ezerre becsülhető a hazánkban eladott PC-k száma: ebből a két cég – de azon belül túlnyomó súllyal a Compaq – darabszám alapján 14 százalékkal részesedett.
Hol helyezkedik majd el az új vállalat az informatikai piacon?
– A teljes hazai piacon adatok híján csak becsülhető volt a Digital második-harmadik helye. A Compaq Magyarország – két évvel későbbi indulásával magyarázható – még „csupán” 10 milliárdot közelítő forgalmával a negyedik-ötödik helyen állhatott. Az egyesített cég viszont bizonyosan piacvezető lesz. A húsz legnagyobb hazai vállalat 70 százaléka az új Compaq ügyfele, a vezető húsz bank közül 18-ban működnek gépeink, a kiemelt tőzsdei cégek fele az ügyfelünk.
Hogyan fogadta a Gazdasági Versenyhivatal az egyesítést?
– Gond nélkül kaptuk meg a szükséges engedélyeket. Feltehetően azért, mert ha piacvezetők leszünk is, monopolhelyzet semmiképpen sem jöhet létre.
Az anyavállalat azt tervezi: 2002-ig megduplázza a szolgáltatásokból származó bevételét, s ezzel vezető szervizcéggé válik a világon. Létezik hasonló elvárás a magyar Compaqkal szemben?
– Nincs ilyen direkt elvárás. Hiszem azonban, hogy a szervizforgalom megkétszerezését tekintve a legrosszabb esetben is egy évvel megelőzzük majd az anyavállalatot. Mindkét cég a maga csoportjában a leggyorsabban fejlődött a közép-kelet-európai régióban. Az egyesüléskor a tőkeerő növelése és a további terjeszkedés szerepelt a legfontosabb célok között. Ez azt jelenti, hogy az egyesített vállalatnak a két cég külön-külön is létező értékeit kell túlszárnyalnia, nem pedig csak az egyikét, ami abból következett volna, ha a fúzió keretében a vevő egyszerűen csak magába olvasztaná új szerzeményét.
Gondolja, hogy a hazai kereslet elegendő alapot nyújt a duplázáshoz?
– Magyarország a régióban nem áll rosszul az informatikára fordított összegeket tekintve. Tágítva a kört, a helyzet már nem ilyen rózsás, messze lemaradtunk Nyugat-Európától. Egy nemrég készült felmérés azt mutatja, hogy minden egyes osztrák állampolgár évente 580, egy norvég közel 1000 dollárt költ számítógépekre és programokra, nálunk erre 75 dollár jut. Azonkívül persze, hogy e téren bőven van még tennivaló, a számok mögött ott rejlik a gyors felfutás lehetősége.
Tervezik-e kiskereskedelmi hálózat kiépítését a személyi számítógépek eladására?
– A két cég közül a Compaq foglalkozott elsősorban ezzel, de mostanáig inkább intézmények – áruházláncok, gyógyszertárak, bankok – közül kerültek ki vevői. Csak nemrégiben célozták meg a lakosságot is, e stratégia egyik első állomása a Compaq Deskpro 1000 akció volt. Szeretnénk erősíteni ebben az irányban, de ma még komoly fenntartásaink vannak a piaccal szemben. A fekete- és szürkegazdaság súlyát 25-30 százalékra becsülik más területeken, az informatikában ennél mindenképpen nagyobb ez az arány. És amíg a „névtelen” gépek jóval olcsóbbak a Compaq PC-inél, sok értelme nincs az egyenlőtlen küzdelemnek. Azzal számolunk: ha az árkülönbség 10 százalék alá csökken, már érdemes lesz a kiskereskedelmi hálózatokat bekapcsolnunk az értékesítésbe. Hogy csökkenjen a feketepiac súlya a számítógép-eladásokban, ahhoz Magyarországnak – ahogyan azt már e régió minden fontosabb országa megtette – csatlakoznia kellene a Szingapúri Egyezményhez, amely előírja a számítógépekre rótt jelentős vámok megszüntetését. Mint a Menedzserek Országos Szövetsége elnökségi tagja is kezdeményeztem a belépést. A válasz eddig abban merült ki: „Komolyan fontolgatjuk.”
A 44 éves Beck György 1978-ban végzett matematikusként a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1982-ben szerezte meg a matematikai doktori címét. Hazai informatikai vállalatoknál (Számki, Számalk) dolgozott, és közben tudományos ösztöndíjas volt a dán műszaki egyetemen. Alapító tagja 1990-ben a Digital Magyarországnak, annak 1994-től vezérigazgatója. A Compaq és a Digital egyesülése után júliustól az új Compaq vezérigazgatója. Alelnöke az Informatikai Vállalkozások Szövetségének, elnökségi tagja a Menedzserek Országos Szövetségének. A hazai informatikában végzett húszéves tevékenységét 1996-ban Neumann-díjjal ismerték el, tavaly pedig az év informatikai menedzsere lett. Angolul, oroszul beszél. Nős, felesége pedagógus, három gyermeke van.
