Bár előbb-utóbb a vállalkozások igénye is felvétette volna a honi egyetemi, főiskolai tananyagokba a minőségügyet, ehhez nagy lökést adott a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló kormányrendelet, amely 1997 szeptemberétől kötelezővé tette a minőségbiztosítás oktatását. A legtöbb intézmény már átdolgozta az alap- és kiegészítő képzésben alkalmazott tanterveket, a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyezve a minőségügyre. A gazdasági, kereskedelmi és agráriskolák is ambicionálták e területet: már a rendelet megalkotása előtt is külön kurzusok foglalkoztak a témával.
A Phare-program keretében még 1993-ban indult el a műszaki fejlesztés és minőségmenedzsment (TDQM) projekt, amely egymillió ecu-t biztosított a minőségügy alapjait és az egyes szakterületeken való alkalmazását bemutató tankönyvcsalád kidolgozására. A program – véli Agg Géza, az oktatási tárca tanácsadója – az öt évi munka révén számottevő javulást ér el a minőség oktatásában. Amellett, hogy az alapképzésben kötelező tárgy a minőségbiztosítás, minőségügyi szakirányokat is indítottak több intézményben. A továbbképzésből is jelentős súllyal részesedik ez a szak, sőt már többféle szakképesítést lehet szerezni a témából. A tanácsadó szerint célszerű lenne elindítani efféle szakokat a hamarosan induló akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben is.
A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) az ipari menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan tanszék a terület gazdája. A New York-i Állami Egyetem közreműködésével 1993-ban megalakult TQM Center révén a menedzsment-tárgyak keretében 6-10 órában oktatják az alapismereteket, s egy 30 órás választható tárgy foglalkozik a TQM-mel (teljes körű minőségirányítás). A posztgraduális Master of Business Administration képzésben végzett mérnökök három szakirány egyikeként választhatják a minőségmenedzsmentet. Ferke János adjunktus kiemeli a tanszék gondozásában folyó, három szemeszterből álló minőségmenedzsment-szakmérnöki képzést is. A Mérnöktovábbképző Intézet minőségügyi mérnököket oktat felsőfokú szaktanfolyamán, amelynek anyaga megfelel az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) képzési követelményeinek. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vállalat-gazdaságtani tanszékén Vörösmarty Gyöngy elmondta: a minőségbiztosítás tanulását részletesebben a termelésmenedzsment és logisztika szakirányt végzők számára írják elő. A nem ezen a szakon hallgatók az értékteremtő folyamatok menedzsmentje tárgy keretében foglalkozhatnak az ISO 9000-es szabványrendszerrel.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a Közgazdasági és Üzleti Tudományok Intézete a vállalat-gazdaságtan, a stratégiai, illetve a termelésmenedzsment tárgyak keretében oktat minőségbiztosítást. A Műszaki Főiskolai Kar minden szakján hangsúlyt helyeznek az ISO 9000 és a TQM-rendszerek bemutatására. A BME-ével megegyező TQM Center keretében egy szemeszteres tárgy a minőségbiztosítás, a műszaki menedzser szakon pedig bővebben foglalkoznak a témával.
A Miskolci Egyetemen korábban a kohómérnöki képzés keretében volt elérhető ez a szakirány. Az utóbbi években a megnőtt érdeklődés hatására a kohómérnöki kar a gazdaságtudományi, valamint az állam- és jogtudományi karral közösen elhatározta egy minőségügyi menedzser szak indítását; ennek jelenleg folyik az akkreditálási eljárása. A gépészmérnöki karnak főiskolai szintű levelező oktatás keretében van minőségügyi szakiránya, ahol gépész üzemmérnököket képeznek. A Veszprémi Egyetem Veress Gábor egyetemi tanár vezetésével készítette el a minőségügyi szak beindításának programját. A professzor hangsúlyozza: új szak indításánál az egyetemek versengenek, hogy ki az első, ők viszont a Miskolci Egyetemmel összefogva szeretnék elkezdeni a képzést. A jelenleg működő szakok egy részében több tantárgy fedi le ezt a területet. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem budapesti Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiája ősztől tervezi a minőségbiztosításhoz kapcsolódó tárgyak bevezetését. A mezőgazdaság-tudományi karon a szakirány elindításának előkészületei zajlanak, két év múlva indulhat az első évfolyam.
Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola egy tantárgyblokk keretében kötelezővé tette a minőségbiztosítást: az első évfolyamon minden hallgató nyolcórás alapképzést kap. Bálint Julianna főiskolai docens elmondta: tavaly óta arra is van lehetőség, hogy az érdeklődő hallgatók a második félévben fakultatív tantárgyként folytassák a tanulást. A menedzserhallgatók pedig egy féléven át heti négy órában önálló tárgyként tanulják, s diplomamunkát is készíthetnek ebben a témakörben.
A Bánki Donát Műszaki Főiskola – amint azt Harmath József főiskolai docens hangsúlyozta – a felsőoktatási intézmények közül elsőként minden szak összes szakirányán egy-két féléves önálló tárgyként vezette be a minőségbiztosítást, kihasználva a tavaly szükségessé vált tantervátdolgozás kínálta lehetőséget. A nappali tagozatosok emellett választható tárgyként is felvehetnek efféle kurzust. A másoddiplomás, modulrendszerben is teljesíthető minőségbiztosítási szakmérnöki diplomát adó képzés igen népszerű: nagyvállalatok vezető munkatársai végzik el a négy félévet, hogy továbbfejlesszék ismereteiket.
A Könnyűipari Műszaki Főiskolán az idén végzett az első minőségbiztosítási szakirányt tanuló évfolyam. A könnyűipari mérnöki alapképzésre támaszkodva két tantárgycsoportban oktatnak. Az egyik a minőségügyi rendszereket és a tág értelemben vett probléma-megoldási technikákat tárgyalja, a másik menedzsment szempontból vizsgálja a témát. A többi szakon egy-két félévben heti két órában oktat a főiskola minőségügyet, de az a választható tárgyak között is szerepel. A bajai Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása várhatóan a következő tanévtől vezeti be az új területet. A főiskolán – Abonyi István főigazgató tájékoztatása szerint – elsősorban a környezetvédelemmel foglalkozó ISO 14001-es rendszernek lesz nagyobb jelentősége.
A katonai felsőoktatásban is szerepet kap a minőségügy. Zsigmond Gyula, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola elektronika tanszékének vezetője rámutatott: a tőlük kikerülő villamosmérnöki képzettségű tisztek elsősorban szolgáltatási feladatokat látnak el a honvédségnél, ezért a főiskola az általános ismeretek mellett a szolgáltatással kapcsolatos minőségbiztosításra igyekszik koncentrálni. Az alapokat ismertető kötelező kurzusok mellett – szakoktól függően – speciális minőségügyi ismereteket is nyújtanak.
A nem állami felsőoktatás általában gyorsan igazodik a piaci igényekhez, ezért szinte mindegyik magánintézmény tantervébe iktatta a minőségbiztosítást. Az Általános Vállalkozási Főiskolán egy féléves kötelező tárgyként oktatják ezt a vállalkozásszervező szakon, az alap- és a másoddiplomás képzésben résztvevők számára egyaránt. A Gábor Dénes Főiskolán, a minőség és megbízhatóság tárgy keretében, szintén egy félévig ismerkedhetnek az üggyel a hallgatók. A tanterv a Phare-program égisze alatt készült el, s már belső tankönyve is van. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája önálló tárgyként oktatja a területet – három szinten, az alapoktól a speciális szakismeretekig.
A fentiekből is látszik, hogy a Q-bogarat szinte már kötelezően beteszi hallgatóinak fülébe a gazdasági utánpótlást nevelő összes felsőoktatási intézmény. Néhány éven belül az is elválhat, hogy közülük melyik minőségügyi képzése ér majd a legtöbbet a piacon.
