Moszkva 10-15 milliárd dollár stabilizációs hitelre számít az IMF-től, s legalább 1 milliárdnyi szerkezetátalakítási kölcsönre a Világbanktól, de támogatást kér Japántól és más fejlett országoktól is. Az orosz büdzsé hiteligényét csaknem 20 milliárd dollárra becsülik: ennyire lenne szükség a pénzpiaci válság leküzdésére, illetve a rubel árfolyamának védelmére, s az is csupán az év végéig lenne elegendő.
Oroszország várhatóan 12,5 milliárd dollárt kap az IMF-től – közölte több hírügynökség, de így értesült a Washington Post is. A Wall Street Journal szerint nyugati bankok két, egyenként 5 milliárd dolláros szindikált hitelről tárgyalnak Moszkvával: az elsőt közvetlenül a pénzügyminisztérium kapná, a másik pedig a központi bank hitelkerete lesz, amelyből szükség esetén feltöltheti tartalékait a rubel védelmében.
Szergej Kirijenko orosz miniszterelnök e hét elején Tokióban tárgyalt. Vendéglátója, a választási kudarc miatt lemondó japán kormányfő, Hasimoto Rjutaro úgy nyilatkozott, hogy a belpolitikai fejlemények nem érintik Oroszország feltétlen támogatását. A Japan Export-Import Bank – a Világbankkal társfinanszírozásban – 600-800 millió dollárt szán az országnak.
Az IMF-megállapodás létrejöttét megelőzően Borisz Jelcin elnök a hét végén nemzetközi támogatást kért a stabilizációs intézkedésekhez. Jelcin telefonon beszélt Helmut Kohl német kancellárral és Jacques Chirac francia államfővel, hogy „megvitassa a nemzetközi pénzügyi válság nyomán kialakult helyzetet és az orosz kormány válságellenes lépéseit”. Mindkét nyugati vezető támogatásáról biztosította a „Kirijenko-csomagot”, amely még parlamenti jóváhagyásra vár.
Kirijenko szerint a gazdasági reformok célja korábban a liberalizálás volt, de most új szakasz kezdődik: a rendteremtéssel kell segíteni a reálszférát, no meg az állam hatékonyabb működését. Ennek szellemében a miniszterelnök bejelentette, hogy Jelcin rendeletben állami monopóliummá nyilvánítja a dohánytermékek importját, s felére csökkenti az áram- és gáztarifákat. Az új árak augusztus elejétől érvényesek.
A nehézségeket jelzi, hogy az év eleje óta 0,2 százalékkal csökkent a GDP, s 7,5 százalékkal visszaesett a külkereskedelem. Az ipari termelés 0,6 százalékkal nőtt ugyan, de ez csak a fele a tavalyi ütemnek. A kormányfő ígérete szerint az ősz végére sikerül kiegyensúlyozni az állami bevételeket és a kiadásokat. Ehhez azonban havi 25-26 milliárd rubelnyi adóbevétel kellene, márpedig jelenleg csak 21-22 milliárd rubel folyik be. Kirijenko kijelentette: a szövetségi büdzsének – a helyi költségvetések rovására – nagyobb arányban kell részesülni a bevételekből, ugyanis az adósságszolgálat az idén 18 milliárd rubel veszteséget okozott, jövőre pedig már 41 milliárdot kell elkülöníteni erre a célra. Júliusban a belső államadósság törlesztésére 30 milliárd rubelre lesz szükség, és összesen 60 milliárdos költségvetési kiadással kell számolni, miközben várhatóan csak harmadakkora összeg folyik be az államkasszába. Moszkva azonban – fogadkozott a kormányfő – maradéktalanul eleget tesz fizetési kötelezettségeinek.
