A globális gazdasághoz idomuló vállalati versenyképesség akkor lehet tartós, ha az alapja az országos és cégszintű innováció, amely lehetővé teszi a gyorsan változó feltételekhez való hatékony alkalmazkodást. Ehhez ösztönözni kell a külföldi működőtőke beáramlását, valamint a hazai kis- és középvállalati kör eddigieknél dinamikusabb fejlődését.
Az új kormányban a Gazdasági Minisztérium feladata lesz a gazdasági stratégia kidolgozása, a gazdaságpolitikán belül pedig – többek között – a külgazdasági politika megvalósítása. A jövőben is élni kell a jogelőd Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban korábban alkalmazott eszközökkel a kivitel támogatására és a tőkebeáramlás segítésére. A gazdasági növekedésben ugyanakkor változatlanul meghatározó szerepe lesz az exportnak. A kivitel erősítéséhez, a két- és sokoldalú kereskedelmi kapcsolatok további javításához a honi érdekek határozott képviselete szükséges a kereskedelempolitikában, s tágabb értelemben a külgazdasági kapcsolatokban, ideértve az európai integrációs tárgyalásokat is. Magyarország képviselete a nemzetközi gazdasági szervezetekben (WTO, OECD) szintén része az előnyös kereskedelempolitikai feltételrendszer garantálásának.
A külgazdasági politika középpontjában a uniós csatlakozás előkészítése áll, hiszen leginkább ennek segítségével valósul meg a világgazdasághoz való mind szorosabb kötődés, s így a globalizációs folyamatokban való részvétel. Elemi érdekünk ugyanakkor stabil és bővülő kapcsolatokat fenntartani a magyar gazdaság számára fontos további partnerekkel is. Így intenzív regionális együttműködésre törekszünk a közép- és kelet-európai térség államaival, s a tengerentúli fejlett országokkal is erősödő kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat szeretnénk kialakítani.
A növekedés egyik feltétele a hatékony befektetés, melynek érdekében erősíteni kívánjuk a külföldi működőtőke beáramlását. Ez – a munkahelyteremtés, a technológiai színvonal emelése, az ország műszaki és technikai tudásának gyarapodása mellett – a beszállítói lehetőségek bővüléséhez is alapul szolgál. Az új kormány szintén kiemelt célnak tekinti a kis- és középvállalati szektor nemzetközi versenyképességének növelését, annak érdekében, hogy tagjaik felkészülhessenek az Európai Unió igényes piacának követelményeire.
Tavaly júliustól átalakított külpiaci hálózat működik külföldön. Ennek keretében a külgazdasági attasék látják el az államközi és gazdaságdiplomáciai feladatokat, s külön képviselő végzi a vállalatok segítését, a kereskedelemfejlesztési és beruházásösztönzési munkát. A Gazdasági Minisztérium a tapasztalatok elemzése után – a hatékonyság szem előtt tartásával – a külgazdasági súlypontokat tükröző feladatvégzéssel kívánja e hálózatot működtetni és megerősíteni.
A kormány gazdaságpolitikájának alapelvei a kiszámíthatóság, az átláthatóság, a kedvező jogi, pénzügyi és infrastrukturális feltételek megteremtése. Azt szeretnénk, hogy a Gazdasági Minisztérium olyan nyitott, a hazai vállalkozókat és a külföldi üzletembereket szolgáló tárca legyen, ahol minden tevékenységet – a külgazdasági feladatokat is beleértve – gyakorlatorientált, professzionális államigazgatási szakemberek végeznek a jövőben is.
