Idén és jövőre egyaránt 5 százalék körüli gazdasági növekedést tart reálisnak az MNB, feltéve, hogy az államháztartás hiánya nem haladja meg az optimális mértéket. Ez ebben az évben 4,6-4,7 százalékos GDP-arányos deficitet jelent. Surányi szerint a gazdasági növekedést a jövőben is az export és beruházások vezérlik majd. A belföldi kereslet egyre erőteljesebben bővül, s ehhez a növekvő felhalmozáson kívül immár az emelkedő fogyasztás is hozzájárul.
Nem ennyire optimista a legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, az Economist Intelligence Unit (EIU), amely a Magyarországról most kiadott – már a választások után összeállított – második negyedéves országjelentésében a makrogazdasági környezet „érzékelhető romlását” jelezi. Ezért az EIU elsősorban az új kormány expanzionistának nevezett jövőbeni költségvetési politikáját kárhoztatja. Az elemzők szerint a makromutatók romlása jövőre lesz érezhető igazán, amikor a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya egyaránt növekedésnek indul. Az előbbi deficit mértéke például jövőre 3 milliárd dollárt érhet el, ami már a GDP 6 százalékával egyenlő. A növekvő külső finanszírozási igény jelentős külföldi kölcsönök felvételét teszi majd szükségessé. Mindezek hatására az infláció csökkenése még a most vártnál is lassúbb lehet.
Pedig már az előző év azonos időszakához mért idei pénzromlás sem kielégítő: szemben a Horn-kormány 12-13 százalékos prognózisával, Surányi György szerint a mutató 1998 decemberéig aligha szorítható 14 százalék alá. Még ennél is borúlátóbbak a kutatóintézetek, amelyek kivétel nélkül 15 százalékos, vagy a feletti értékeket jeleznek. A reméltnél lassúbb mérséklődést – hasonlóan az elmúlt évhez – az okozza, hogy a nominális bérek az Érdekegyeztető Tanácsban kialkudott 16 százalékos felső értéknél nagyobb mértékben gyarapodnak. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a versenyszférában dolgozók átlagkeresete májusban 16,5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti adatot.
Ami a monetáris politikát illeti, annak folyamatossága – a távirati iroda EIU-jelentést ismertető tudósítása szerint – csak addig tartható fenn, amíg Surányi György ül a jegybank elnöki székében. Ezen állapotot azonban csak átmenetinek tartják, mivel „a Fidesz gazdaságpolitikájával kapcsolatos, választások előtti MNB-figyelmeztetések bizonyosan nem lesznek elfelejtve”.
Értesüléseink szerint Surányi György az év végéig mindenképpen a helyén maradhat. Kérdés, hogy a kormány miként kezeli a miniszterelnök és az MNB első embere közötti meglehetősen feszült viszonyt. Így kerülhet a képbe – alelnökként – Urbán László, aki mindkét féllel jó kapcsolatokat tart fenn. Mindenesetre a jegybank elnöke tájékoztatóján megjegyezte: az új kormány minden jel szerint az alkotmányosság és a törvényesség talaján áll. Márpedig a hatályos jegybanktörvény szerint az alelnök személyére a jegybankelnök tehet javaslatot. Információink szerint egyébként a múlt héten Urbán László találkozott Surányi Györggyel.
