Mekkora beruházást igényel a fehérvári kapacitás emelése?
– Az IBM 1995 és 1997 között jó 100 millió dollárt fektetett a gyárba; az idén ezt az összeget több mint 50 millióval tetézi meg az anyavállalat. A tervek szerint a tavalyi 4 millió helyett 6 millió meghajtó készül majd. Értékben – az árak folyamatos csökkenése miatt – persze nem lesz másfélszeres a bővülés. Mivel az egységek gyártási élettartama 3-9 hónap, a piac igényeivel összhangban időközben a termékek összetétele is megváltozik. Egyébiránt, a tavaly év végi 2900 fős dolgozói létszámot ez évben az IBM Storage 4 ezer fölé emeli.
Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az IBM Magyarország egyszer majd a regionális szolgáltató- és szervizközpont szerepét tölti be Közép- és Kelet Európában?
– Ezt egészen pontosan nehéz meghatározni. Néhány részlegünk már most regionálisan működnek. Van például egy nyelvi centrumunk, amely a környező országok nyelvére fordítja le a különféle dokumentumokat, szoftvereket. Székesfehérváron irányítják annak az óriás számítógépközpontnak a működését, amelyen számos belső EMEA (Europe, Middle East and Africa) rendszer fut. Vizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy Budapesten létrehozzuk a térség off-shore szoftver-gyártó, exportot koordináló irodáját. Fontosnak tartom, hogy szolgáltatásaink – a teljes bevételen belül egyre emelkedő részesedéssel – ugyancsak figyelemre méltóan fejlődtek. Az úgynevezett BCU (Business Computing Utility), vagyis informatikai közmű-szolgáltatás bevált: a tavaly év elején induló üzletág már több tucat vállalatot nyert meg ügyfelének. Köztük vannak hitelintézetek, de ipari cégek is – a legújabb partner például a borsodi Digép-csoport. Ez azt is jelenti, hogy a BCU-szolgáltatás kilépett a főváros vonzásából.
Vannak-e hazai beszállítói az IBM-nek?
– A legfontosabb merevlemez-meghajtó alkatrész, az író-olvasófej néhány gyártási fázisát a Videoton veszprémi és székesfehérvári gyárában végzik. Emellett meg kell említeni a váci Zollner gyárat is, ahol nagy teljesítményű háttértárolókat állítanak össze a fehérvári meghajtókból.
Horváth Róbert 52 éves, Leningrádban szerzett mérnöki, Budapesten pedig közgazdász diplomát. Húsz éven át a Budavoxnál dolgozott, az utolsó időben igazgatóként; innen került a BHG-hez, ahol vezérigazgató-helyettes volt. 1994-től a GTS Magyarország ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. Innen csábították át az IBM-hez, ahol 1997 áprilisa óta tölti be a vezérigazgatói posztot.
