Az ipari vámok és vámon kívüli akadályok fokozatos felszámolását irányozta elő az 1993-tól ideiglenesen, majd 1994 júliusában véglegesen hatályba lépett CEFTA. A vámlebontás az eredeti elképzeléseknél gyorsabban halad. A megállapodás az agrártermékeknél egyes termékeket érintő – gyakran mennyiségileg korlátozott – kedvezményeket nyújt, ezek köre és mértéke azonban egyre bővül.
A CEFTA-országokkal folytatott iparitermék-kereskedelem kilenctizede az idén már vámmentesen valósul meg. A fennmaradó rész, az úgynevezett kivételi listák esetében is megkezdődött a vámok lebontása (1998-ban általában 55 százalékos vámkedvezmény érvényesül), s azok zömének teljes felszámolása az eredetileg rögzített határidőnél egy évvel korábban, 2000. január elsejétől várható. Az agrárium terén is lényeges előrelépésre történt: az alapítók (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) közötti kereskedelemben 1996 januárjától bevezetett új koncessziós rendszer szerint hazánk mezőgazdasági forgalmának négyötödét érinti valamilyen mértékű kedvezmény.
Az alapítók nem számoltak további országok csatlakozásával, így a CEFTA erre vonatkozó klauzulát nem tartalmazott. Időközben azonban „kapóssá vált” a szervezet, ezért módosítani kellett a megállapodás szövegét. A kereskedelmi előnyök mellett egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a régióból az Európai Unióba (EU) könnyebb a CEFTA-tagságon keresztül bejutni. Szlovénia és Románia csatlakozása után Bulgáriával 1997 őszén kezdődtek meg a felvételi tárgyalások, s remélhető, hogy az eredményeket tartalmazó megállapodást hamarosan tető alá hozzák.
A CEFTA működésének már az első évében is érezhető volt a tagországok közötti kereskedelem bővülése. Az efféle magyar árucsere a teljes külkereskedelmi forgalomnál gyorsabban bővült. Az alapítókkal 1996-ban lebonyolított kölcsönös szállítások értéke már csaknem kétszerese volt az 1992. évinek. Tavaly a növekedés üteme valamelyest mérséklődött.
Az idei első négy hónapban – Szlovénia kivételével – mindegyik CEFTA-ország viszonylatában növekedést mutat a vámstatisztika. Kiugróan magas a román forgalom bővülése: a magyar kivitel két és félszeresére, s a behozatal is csaknem másfélszeresére nőtt.
A kilencvenes évek elején hazánk teljes külkereskedelmi forgalmából mindössze 4 százalékkal részesültek a korábbi „baráti” gazdaságok – tavaly ez az arány már 7 százalék fölé került. A CEFTA-alapítók felé a magyar kivitel értéke 1992 és 1996 között 433 millió dollárról 929 millióra emelkedett, miközben a behozatal 648 millióról 1167 millió dollárra bővült. A kezdetben fennálló számottevő magyar passzívum helyett szerény aktívum keletkezett. Igaz, ehhez kellett a szervezet bővítése is: Szlovénia és Románia tagsága ellensúlyozni tudta a cseh és a szlovák viszonylatban máig fennálló deficitet.
A fenti felfutás nem jelenti azt, hogy időről-időre ne kapnának össze a tagországok valamelyik állam liberalizálást elszabotálni próbáló kezdeményezésén. Legutóbb Lengyelországgal szemben sorakozott fel a többi tag, miután Varsó – alapvetően belpolitikai indíttatásból – protekcionista kísérletbe fogott: az esztendő elején a takarmány- és vetőmag-kukoricára, valamint a paradicsomsűrítményre megvonták a CEFTA-kedvezményeket. Az azóta is folyó egyeztetések célja, hogy a legnagyobb CEFTA-országot visszatereljék a szabadkereskedelem felé vezető útra.
