Mintegy 10 milliárd forintról döntött jogerősen hétfőn a vámosok javára a Fővárosi Bíróság a Kordax kontra VPOP perben. Helybenhagyták azt az 1997 áprilisában meghozott első fokú ítéletet, amely az olajcéget ezen összegű fogyasztásiadó-hiány és -bírság megfizetésére kötelezte. Az igazságszolgáltatás ezzel újabb nagy gazdasági perben mondta ki a verdiktet, még ha kicsit hasztalan is: a jelenlegi Kordax-vagyon ugyanis távolról sem fedezi a követelést.
A történet egy 1994. októberi adóellenőrzéssel kezdődött, amely megállapította, hogy a Kordax 1993-ban a fogyasztási törvény hatálya alá eső termékekre nem fizette meg a fogyasztási adót. A cég fellebbezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal döntése ellen, miszerint a kérdéskörben a vámosok az illetékesek. Ez utóbbiak – az adóhatósággal történt egyeztetés után – el is végezték vizsgálatukat, s hasonlóképpen vám- és adóhiányt mutattak ki. Megállapították azt is, hogy az ügy lényege az úgynevezett passzív bérmunka és az arra vonatkozó jogszabályok összefüggéseiben rejlik.
A VPOP szakemberei szerint a Kordax jelentős mennyiségű kőolajat dolgoztatott fel úgynevezett passzív bérmunkában Szlovákiában és más környező országok kőolaj-finomítóiban. Ugyanakkor jóval több üzemanyagot hozott vissza az országba, mint amennyi a kiszállított nyersolajból előállítható lett volna. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a passzív bérmunkában külföldön előállított termékek után nem kellett a határon fogyasztási adót leróni. A vámosok több mint 10 milliárd forint adó, bírság és késedelmi kamat megfizetésére kötelezték a Kordaxot, amely azonban nem fizetett, sőt, a határozatok megsemmisítése érdekében pert indított; a jogvita ezzel vett újabb fordulatot 1996 első felében.
A polémia lényegében három fő részre tagolható: az egyikben az eljárásjogi, a másikban az anyagi jogi kérdések vártak megválaszolása, míg a harmadikban a bíróságnak a kérdéses összegről kellett döntenie. Ami az első problémát illeti, az olajcég többek között azt sérelmezte, hogy a vámhatóság nem jogosult adóhatóságként eljárni, ezért a vámőrség határozatait meg kell semmisíteni. A jogerős döntés azonban most kimondta: a törvény módot ad arra, hogy a VPOP szükség esetén megindítsa az adóeljárást, vagyis nem történt olyan eljárásjogi szabálysértés, amely az ügyre lényegesen kihatott volna.
A második kérdéskörben a felperes arra hivatkozott, hogy a külföldi finomítók a vele kötött szerződéseikben meghatározott mennyiségű áru (benzin, gázolaj) előállítására vállalkoztak. A Kordaxnak pedig nem lehetett arról tudomása, hogy kint miként is folyik a technológiai eljárás, s a finomítók milyen alvállalkozókat vesznek igénybe. A bíróság szerint viszont a vámőrség vizsgálata nem arra irányult, hogy a külföldi partnerek milyen szinten teljesítettek. A bérfeldolgozásra átadott nyersanyagból készültek mellett egyébként sem tilos más termékeket is behozni, ha azokkal kapcsolatban eleget tettek a fizetési kötelezettségnek. Ez utóbbi körben ugyanis importtermékekről van szó, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni. A szakértői vélemények is a VPOP igazát húzták alá. Ezek szerint – a felperes által igénybe vett szlovák, szlovén és horvát finomítók optimális kapacitását is figyelembe véve – műszakilag lehetetlen a feldolgozásra kiszállított alapanyagból annyi készterméket előállítani, mint amennyit a Kordax állít. Ezért a bíróság szerint megállapítható: a felperes megtévesztette a vámhatóságot akkor, amikor a vámkiviteli jegyzék kérésekor, illetve a visszaszállításkor a teljes termékmennyiséget bérmunkának tüntette fel. Ennek egy részét ugyanis meg kellett vásárolnia valahol. A Kordax arra is hivatkozott, hogyha ez így van, akkor a vámosok miért engedélyezték a kőolaj kivitelét és a termékek visszahozatalát. A bíróság szerint azonban a vámdokumentumokban éppen a felperes közölt olyan adatokat, amelyek alapján a fogyasztási adó körén kívül állónak lehetett minősíteni a terméket.
A bíróság mindezek alapján 2 milliárd 622 millió forintban állapította meg hatóság elől elvont értéket. A jogerős ítélet elutasította azt a felperesi kérelmet, hogy a jelen eljárást – tekintettel Kordax-vezetők elleni büntetőeljárásra – függesszék fel. A Kordax mindenesetre felülvizsgálati indítványt nyújt be a döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz. A szakértők szerint azonban bizonyosra vehető, hogy ezen nagy gazdasági per elbírálásában lényeges fordulat már nem történik.
Jelenleg két további peres ügy folyik a Kordax Rt. körül. A vámhatóság polgári peres eljárásában 10 milliárd forintnyi adót és kamatokat követelnek a cégtől. Ez ügyben 1996 őszén a Fővárosi Bíróság felfüggesztette a végrehajtást. A másik procedúra már büntetőügy lenne, melyben csempészettel vádolnák a Kordax vezetőit. Ez idáig azonban az ügyészség háromszor dobta vissza pótnyomozásra és adatkiegészítésre az ügyet a vámhatóságnak.
Túl nagyra nőtt a Kordax, és persze nem igazán tetszettünk a konkurenciának – vallja a bukás okairól a cég egykori elnök-vezérigazgatója, Kelemen Iván, aki bízik benne, hogy ismét létrejön a vezetésével egy nagyvállalat. Ennek leendő tevékenysége egyelőre titok, ám semmi köze sem lesz majd az üzemanyagokhoz. Hogy az új Kordax – melynek üzleti köre bizonyosan kiterjed majd a környező országokra – mit is takar, szeptemberben válik nyilvánossá.
