Gazdaság

ALBACOMP RT. – Bóvliügy

Különböző becslések szerint a számítástechnikai piac 15-50 százaléka érintett a feketegazdaságban, így korántsem meglepő, ha milliárdos bűnügy pattan ki ebben az ágazatban. A kérdés csak az: valóban a piac legsikeresebb honi magánvállalkozása, az Albacomp Rt.-e a fő "hunyó". A cég vezetőivel kapcsolatos gyanú ráadásul éppen akkor érett letartóztatássá, amikor a társaság az élen végzett a kormányzati informatikai közbeszerzési tenderen.

Előzetes letartóztatásba helyezték a székesfehérvári Albacomp Rt. vezérigazgatóját és két helyettesét, a Szolnoki Városi Bíróság döntése értelmében. A rendőrség azzal gyanúsítja őket, hogy gyenge minőségű távol-keleti számítógép-alkatrészeket hoztak be az országba, majd azokat már ír származásúaknak feltüntetve építették be gépeikbe. A tranzakciót – a gyanúsítók szerint – egy fiktív tevékenységet folytató szolnoki vállalkozáson keresztül bonyolították le. Az így elért feltételezett haszon – amelyet a rendőrségi megfogalmazás alapján sikkasztásnak lehet nevezni – 2 milliárd forint körüli. Ezt csak tetézi az ügylethez kapcsolódó negyedmilliárdos, jogosulatlannak vélt áfa-visszaigénylés. Mindezt a feltételezések szerint a cég fennállásának 14. évében, a csúcson követték el a vezetők, dacára annak, hogy rendre növekvő bevételt könyvelhettek el (lásd a grafikont).

Az ügyben a nyomozás másfél évvel ezelőtt kezdődött egy feljelentés kapcsán, amelyet egy szolnoki cég ellen tettek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányságon. Az Albacomp ettől a társaságtól rendelt számítógép-alkatrészeket. Csak utólag jöttek rá a fehérváriak, hogy baj van e partner körül, ám akkor már késő volt. Az adóhatóság eljárást kezdeményezett az Albacomp ellen, s körülbelül 100 millió forint adóhátralékot állapított meg. A cég azonban nem hagyta annyiban: bíróságra vitte az ügyet. Itt nem találták kielégítőnek az adóhatóság vizsgálatát, s új eljárást rendeltek el; akkor a fehérváriak nyertek a szolnoki bíróságon.

A mostani rendőrségi „rajtaütés” – a régi kapcsolat felelevenítése – az Albacomp számára a legrosszabb pillanatban jött. Július elsején lépett volna ugyanis hatályba az a közbeszerzési szerződés, amely nagy üzlettel kecsegtette a céget. A Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) a közigazgatás számítástechnikai hátterének korszerűsítésére kiírt pályázatát ugyanis – 10 másik cég társaságában – az Albacomp Rt. nyerte. Ez nagyjából 5 ezer darabos gépmegrendelést jelentett volna a fehérváriak számára. Az 1999 végéig szóló keretszerződés értéke mintegy 1,5 milliárd forint.

Gellén Gábor, a MeH Közbeszerzési Gazdasági Igazgatóságának vezetője érdeklődésünkre elmondta: a pályázatok résztvevőit minden szempontból alaposan megvizsgálják; az ellenőrzés ezúttal sem maradt el. Miután az Albacomp azon kevés hazai vállalkozás közé tartozik, amely nem csupán összeszereli, hanem maga is gyártja a hardvereket, saját garanciát kell vállalnia termékeiért. A cég egyébként rendelkezik a gyártásra vonatkozó ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszer tanúsítványával, ami önmagában bizalmat keltő tény. Az Albacomp termékeibe – más gyártókhoz hasonlóan – tajvani alkatrészeket is beépítenek; ez bevett gyakorlatnak számít. Az efféle részegységeket a vásárlás, illetve a felhasználás előtt tesztelik, így elvileg csakis kifogástalan minőségű gépeket engednek át. A cég által kifejlesztett memóriamodulokat pedig az Intel minősíti. A fehérvári masinákat forgalmazó disztribútorok eddig mindenesetre még egyetlen alkalommal sem emeltek minőségi kifogást. Az úgynevezett egyes kategóriájú PC-k szállítására nyert joggal azonban most nem sokra megy az Albacomp, mert a rendőrségi eljárás miatt – határozatlan időre – felfüggesztették a közbeszerzési keretszerződést. Ez számítások szerint csupán ebben az évben 450 millió forintos kárt okozhat az rt.-nek.

A közbeszerzési eljárás eredménye ellen a versenytárs Olivetti Hungary és a Kventa Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A testület június 16-án felfüggesztette ugyan a szerződéskötéseket, ám ekkor már csak két ügyet tudtak leállítani; az Albacompé nem volt közöttük.

Dosztál György, az Albacomp igazgatósági tagja – aki ideiglenesen átvette a cég vezetését – beszámolt arról is, hogy a rendőrségi eljárást megelőzően előrehaladott tárgyalásokat folytattak egy külföldi pénzügyi befektetővel a részvények 25 százalékának eladásáról. Ezek a tárgyalások megszakadtak, mint ahogy a gyanú tisztázásáig csúszik a társaság alaptőke-emelése és tőzsdére vitele is.

A cég számadatai mindenesetre azt mutatják: a hazai gazdasági bűnügyek általános kipattanási körülményeitől eltérően itt messze nem arról van szó, hogy az összeomlás előtt ért volna be a gyanú. A mutatók biztatóak, a cég nagy hiteleket nem halmozott fel, folyamatosan és növekvő mértékben nyereséges volt. Bármi is lesz azonban a rendőrségi feltételezés vége, az Albacomp karrierje – okkal vagy ok nélkül – alaposan megtörhet, hiszen az ügy az esetleg kútba eső üzletek mellett a cég jó hírét is kikezdheti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik