A tejeszacskók egy része ugyan még mindig átereszt, ám az elnyert nemzetközi díjak már a váltásról tanúskodnak. A csomagolóanyag-ipart – amint az a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) nemrégiben elkészült összefoglaló jelentéséből kiderül – tavaly a fellendülés jellemezte. A mérték alágazatonként, s még inkább vállalkozásonként eltérő, ám összességében és reálértékben elérte a 8-10 százalékot, míg folyó áron valószínűleg meghaladta a 25 százalékot is. A csomagolóeszközök hazai gyártási értéke 1996-ban első ízben lépte át a 100 milliárd forintos határt, s tavaly tovább bővült. A teljes magyarországi felhasználás – amelyen belül egyébiránt évek óta jelentős importtöbblet mutatkozik – 1997-ben becslések szerint 145-150 milliárd forintot tett ki.
A csomagolóipar növekedési üteme a szövetség szerint az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is felülmúlja az ipar egészének átlagát. A jelek szerint a csomagolóeszközök gyártására jótékonyan hatott a feldolgozóipar, különösen a gépipar felfutása és kiugró exportteljesítménye, valamint a belső fogyasztás terén megindult növekedés is. Mindez 1998 első felére is előrevetíti a további gyarapodást, sőt a trend az év második felében is folytatódhat.
Az iparágról szóló hivatalos statisztikai adatok túl későn (általában szeptemberben) kerülnek nyilvánosságra, ami a vállalatok és az érdekképviselet szintjén egyaránt nehezíti a tendenciák időben történő felismerését. Ezért döntött úgy a CSAOSZ, hogy megkezdi a csomagolásra vonatkozó saját adatbázisának létrehozását. Első lépésként az év elején felmérték a tagvállalatok tavalyi gyártásának mennyiségi és értékadatait. Mint kiderült, a teljes hazai gyártás – leszámítva a tagoknál egyébként is csak elenyésző mértékben készülő textil és fa csomagolószereket – 17 százalékos átlagos termelői árindexszel számolva 1997-ben 112 milliárd forintra becsülhető. Ehhez viszonyítva a szövetségi tagvállalatok 67,9 milliárd forintos termelése 60 százalékot tesz ki. (A műanyag csomagolószereknél 60, a fémeknél 30, a papíroknál több mint 70, az üvegek esetében 83 százalék a tagok piaci részesedése.) Mivel az önkéntes adatszolgáltatás nem fedi le a tagvállalatok teljes termelését, úgy becsülhető, hogy ezek átlagosan a teljes honi csomagolószer-gyártás 70-73 százalékát adják, tehát meghatározó jelentőséggel bírnak e területen.
Az ország teljes csomagolóanyag-igényének 37 százalékát elégítik ki behozatalból. A nyolcvanas évek végétől ennek aránya először meredeken megugrott, majd beállt, elérve a mostani szintet. A hazaiak felzárkózására vall viszont, hogy miután az elmúlt 8-10 évben az országos igények növekedtek, százalékos arányának megőrzésével e szektor is növelni tudta termelését. A hazai kínálat papír- és nyomdaipari termékekből – nyomtatott kartonokból, flexibilis anyagokból – kifejezetten erős. Viszonylag versenyképesnek mondható a műanyag (polietilén, polipropilén) csomagolószerek gyártása, ami az üzletek polcain fóliaként, tálcaként és pohárként jelenik meg. A fémdobozkészítés viszont a konzerv- és festékgyártás kiszolgálására szorítkozik. Teljességgel hiányzik a palettáról a szénsavas italok hordozóinak előállítása, az igényeket ezért Ausztriából kell kielégíteni. Ez ügyben még sokáig nem várható fordulat, mert a Schmalbach-Lubeca osztrák üzemének kapacitása jóval meghaladja az itteni igényeket.
A kivitel az elmúlt időszakban komoly gyarapodásnak indult. A CSAOSZ-jelentés szerint kedvezőnek mondható, hogy egyes területeken (különösen a műanyagok és a fémek esetében) érdemi exportteljesítmény regisztrálható, ami a versenyképesség javulásáról tanúskodik. Az ágazat társaságai ismét visszatérnek az egykor elveszített keleti régióba: Románia, Szlovákia, Ukrajna, sőt, még Oroszország is szerepel a listán. Az 1997-re 800 milliós nyereséget kimutató Petőfi Nyomda például 50 százalékkal növelte exportját – elsősorban a FÁK-államokban és Romániában kötött sikeres megállapodásokat. Sőt, megkezdődött az iparág tőkekivitele is ezekbe az országokba; jó példa erre a Dunapack megjelenése az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.
A tíz éve még csupán négy-öt nagyvállalatból álló hazai csomagolóipar azóta osztódott, de a jelentős tőkebevonásnak köszönhetően fel tudja venni a versenyt a nyugati konkurenciával. Az ágazatra kifejezetten jellemző a nagymértékű külföldi szerepvállalás, illetve a vegyes vállalati forma. Teljes egészében amerikai kézbe került például az üvegpalack-gyártás (Orosháza és Sajószentpéter); a Cofinec-csoport tagjává vált a Kner és a Petőfi nyomda; a Prinzhorn kezébe került a Dunapack. Márpedig ezek a legnagyobb gyártók. Szinte csak elvétve találunk teljesen magyar tulajdonban maradt jelentősebb cégeket; e csoportba tartozik a Mátrametál, a Szennapack és az Ugrinpack (utóbbi elsősorban fóliákat állít elő). A kisebb vállalkozások jó része viszont kizárólag magyar tőkével dolgozik – példa erre a nyomtató és zsugorfóliát előállító szegedi Minipack. A disztribútorok többségére ugyanez igaz, közülük a fővárosi Reményi és Társa emelhető ki.
Az ágazat már megkezdte felkészülését az európai uniós (EU) csatlakozás nyomán várható változásokra is. A szövetség nem csupán kezdeményezte az új jogszabályokat, hanem maga is részt vett azok előkészítésében. Tavaly indult két EU-direktíva honosítása; közülük a gyermekbiztos csomagolás rendeletét már elfogadták, míg az aerosol-csomagolás tervezetének most folyik az egyeztetése, és előkészítés alatt áll a hulladékgazdálkodási törvény is.
A csomagolóipar színvonalát (illetve inkább a tőkebevonás utáni megváltozott helyzetet) tükrözi, hogy márciusban a kecskeméti Petőfi Nyomda nyerte el a szakmai világszervezet, a World Packaging Organisation két díját is. A cég a Tungsram számára kitalált „non blister” kartondobozokkal és az Amore szaloncukor-dobozaival érdemelte ki a sikert – nem először.
Októberben ismét megtartják a Budatranspack csomagolási és anyagmozgatási szakkiállítást. A szervező ACSI Logisztika Rt. részéről nyilatkozó Kertész Béla főosztályvezető elmondta: különdíjat nem csupán a szakszövetség, hanem a földművelésügyi, az ipari és a közlekedési tárca, valamint a Hungexpo és a Magyar Reklámszövetség is felajánlott. Eddig 120 társaság jelentkezett, közöttük a Dunapack, a Petőfi Nyomda és a Kner is. A másik csomagolóipari rendezvény az idén a novemberi Foodapest élelmiszeripari seregszemle lesz, amely a csomagoló szektor 60-65 százalékát érinti. Merthogy élelmiszert eladni jó csomagolás nélkül ma már határokon belül sem igazán lehet.
