Jóllehet, a csomagolás és az azt szállító cég kiválasztását számos – vállalatonként vagy akár termékenként eltérő – szempont vezérelheti, annak, hogy a honi gyártók javarészt helyi göngyöleget vesznek igénybe, kiábrándítóan egyszerű oka van. Ez pedig a közelség – azaz az így megspórolható szállítási költség és idő. A gyors elérhetőség adta előnyök kihasználásához persze a honi beszállító kínálatának árban és minőségben – továbbá a megrendelő egyéb kívánalmainak tekintetében – meg kell felelnie a távolabbi versenytársak színvonalának.
A fenti elvet a Henkel Magyarország Kft. beszerzési politikája is igazolja. E szerint korántsem kötelező az anyacég partnereivel szerződést kötni, inkább az előnyös vétel a fő szempont. Ár- és feltételazonosság esetén egyértelműen a hazai beszállítónak kedvezünk – fejtette ki a Figyelőnek Fekete István ügyvezető igazgató -, a közelség ugyanis „logisztikai” előnyt jelent. Mály István, a GE Lighting Tungsram csomagolási igazgatója ezt megtoldotta azzal: a csomagolóanyag szállítójával szemben elvárás, hogy 250 kilométeres körön belül legyen megtalálható.
Kizárólagosan magyarországi csomagolóanyag-beszállításra mégsem találtunk példát. A Henkel beszerzéseinek egyharmadát vásárolja külföldről, a GE Lighting pedig 40 százalékát, csakúgy mint a Zwack Unicum Rt. Az utóbbinál például a hamisítás, a visszatöltés lehetőségét kizáró speciális műanyag kupakok Olaszországból és Nagy-Britanniából érkeznek. S bár a nehéz, s így drágán szállítható palackok beszerzésénél a gyár különösen igyekszik közeli forrásokra lelni, néhány egyedi anyagú és formájú üveget mégis Ausztriából vásárolnak.
A csomagolóanyagok belföldi beszerezését megkönnyíti, hogy egyre több – gyakran külföldi tulajdonú – gyártó felel meg az egyéb elvárásoknak is. A Henkel például kizárólag a saját követelményei alapján minősített csomagolóanyagok gyártóit engedi egyáltalán beszállítói posztra pályázni. A Zwack is azokat a társaságokat részesíti előnyben, amelyek hozzá hasonlóan ISO 9001 minősítéssel rendelkeznek. Hiszen a csomagolásoknak ugyanúgy a vállalati célokat kell szolgálniuk, mint maguknak a termékeknek. Azaz a vevő elégedettségét kell növelniük, mégpedig – magyarázták a GE Lighting Tungsramnál – költséghatékony módon; úgy, hogy alapot nyújtsanak a vállalati növekedéshez. Ezzel együtt is a megkérdezett társaságok rendre a csomagolás környezeti szempontjait sorolták első helyre, amely megelőzi a külalakot, az attraktivitást és egyben a termék védelmét is. Környezettudatos magatartásukkal, úgy tűnik, a felhasználók egyrészt megértették az idők szavát, másrészt túl magasnak tartják a környezetterhelési díjakat.
A természeti környezet óvása jegyében a Henkel a PVC-alapú műanyag borítást cserélte mára polietilénre, míg a Tungsram az izzók dobozainál törekszik az Európai Unió előírásának betartására. Ennek jegyében az ezredfordulóra 60 százalékban visszaforgatott papírt használ majd. A Henkelhez hasonlóan gyűjtőkartonjaik egyébként már ma is javarészt ilyen alapanyagúak, bár a reciklált papír használatakor felmerülhet a vonzó külső hiánya. A környezetet terhelő hulladék visszaforgatásába az ilyen anyagok mennyiségének csökkentése is beletartozik, amit a Henkel egyébiránt mottóként is megfogalmazott. Eszerint olyan sok csomagolóanyagot kell használni, amennyi szükséges, s egyúttal olyan keveset, amennyi lehetséges.
A Zwack szerencsére termékeinek 65-70 százalékát betétes, azaz visszaváltható palackba csomagolja – hangsúlyozta Schleicher Éva, a cég vezérigazgató-helyettese. A társasághoz évi 20 millió palack tér vissza, azaz a betétes üvegek kategóriájában az értékesített mennyiségnek csupán 10 százalékát kell ismételten legyártatniuk. A vállalatnál ráadásul nem változik gyakran a csomagolás, bár kisebb módosításokra az Unicum palackjának esetében akadtak példák az elmúlt 8 évben. Az élelmiszeriparban viszont félévente új csomagolási igény kerül napirendre. S bár például a Tungsramnál ennél azért hosszabb időt ér meg egy-egy külső, másfél évente valamilyen újdonság minden „göngyöleget” utolér. Hogy a beszerzésekre mennyit fordítanak a cégek, arra nem kaptunk adatot. Hozzávetőleges következtetésekre azért mód nyílik, hiszen a csomagolás – legalábbis a Figyelő által megkérdezett vállalatoknál – a termékek önköltségének 10-30 százalékát teszi ki.
