Digitális adatátvitel és adattömörítés – e technológiák segítségével új lehetőségek nyílnak a nagyobb felbontású televíziós sugárzásra, és a korábban elképzelhetetlen interaktív szolgáltatásokra. Olyan újfajta információtartalmat lehet majd elhelyezni az Interneten, az interaktív tévén, CD-ROM-on és videojátékokban, amely túllép a nyomtatás egydimenziós és a mozgókép kétdimenziós világán is. Mindennek kulcsa a Webet kezelő szoftver lesz.
Az eszközök gyártói igazi áttörést egy-egy termék vagy szolgáltatás tömeges elterjesztésénél azok árának csökkentésével és kezelésük könnyebbé tételével tudnak elérni. Ami e két tényező közül az elsőt illeti, maguk a szűkebb értelemben vett PC-szállítók valószínűleg képtelenek lesznek úgy alámenni a mágikus 400-500 ecu-s PC-árnak, hogy közben rentábilisak maradjanak. A chip- és alaplaptervezésben, a videotechnológiában bekövetkező jelentős változásoktól várható az otthoni használatra szánt számítástechnikai és kommunikációs eszközök érdemi áresése.
A televíziók, a műholdas- és kábeltársaságok jövője is számos újdonságot tartogat. A kábel ma általában csupán néhány tévéprogram közvetítésére alkalmas, ám a digitális technológia segítségével ez a szám többszörösére nő. A különböző vezeték nélküli és kábeles technikán alapuló fizetős televíziók között nagy verseny lesz. Elmosódnak a határok az audiovizuális műsorsugárzás, a telefon és a számítástechnika között. Műholdon és kábelen nem csak televíziós programok érkeznek, hanem számos interaktív szolgáltatás is, mint például a telefon, a nagy sebességű adatátvitel, az Internet/intranet, és a digitális televíziós műsorok.
Ami az eszközöket illeti, négy iparág – a házi elektronika, a kommunikációs eszközök, a számítógépek és perifériák, illetve a kiegészítők – óriásai fognak össze annak érdekében, hogy megalkossák a közös platformot. A konvergencia egyre erősebb, sorra jelennek meg a kombinált eszközök: a PCTV, a digitális video lemez (DVD), a NetTv és sok minden más. Egyre erősödik a PC ellenlábasának kikiáltott NC (Network Computer), azaz hálózati számítógép jelenléte is, amely olcsó, egyszerűen kezelhető, de csupán számítógépes hálózatra kapcsolva használható.
A házi elektronika piacának legalább felét a – többnyire amerikai – játékok és szórakoztató termékek teszik ki. Az oktatási alkalmazások a piac egyharmadát adják. A legnagyobb kereslet a gyermekek számára készült multimédiás oktatóprogramok és enciklopédiák iránt mutatkozik. Itt viszont – ellentétben a játékokkal – kifejezetten fontosak a nemzeti nyelven összegyűjtött, helyi információk. A fejlett országokban egyre nagyobb teret nyernek a háztartás-automatizálási alkalmazások, amelyek nem csak azt teszik lehetővé, hogy az épületen belül bárhonnan bármilyen eszközt irányítsunk, hanem egy modem segítségével ugyanezt távolról, telefonhálózaton keresztül is megtehetjük.
A telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább versenytársaivá válnak a kábeles és vezeték nélküli szolgáltatóknak, illetve a postának is. Jelenleg a legelterjedtebb kapcsolódási eszköz a 28,8/33,6 kbps (kilobit/sec) sebességű analóg modem. Az új szolgáltatások elterjedéséhez azonban a “sávszélességnek” radikálisan növekednie kell 1998. és 2000. között. Gyorsan terjed a privát szférában is az ISDN – a telekommunikációs társaságok csökkenő árakkal, könnyen kezelhető eszközökkel igyekeznek vonzóvá tenni ezt a technológiát. A német piacon például egy efféle kártya ugyanannyiba kerül, mint egy modem. Eközben több új, nagy adatátviteli sávszélességű technológia is próbálgatja szárnyait. Ígéretes kísérletek folynak az elektromos hálózaton keresztül folyó Internet-szolgáltatásra is: elképzelhető, hogy néhány éven belül csupán a konnektorba kell bedugnunk számítógépünket ahhoz, hogy hálózati kommunikációt folytathassunk.
A házi elektronikai piac trendjei persze nemcsak a technika fejlődésétől függnek; legalább ilyen fontosak a demográfiai adatok, a jövedelmi mutatók és a felhasználói szokások is – állapítja meg az European Information Technology Observatory (EITO) tanulmánya. Nyugat-Európában 1996 végén 150 millió háztartás volt, amelyekben 384 millió ember élt. Az európai népesség 43,8 százaléka 15 és 44 év közötti. Ez az a korosztály, amely a legnagyobb valószínűséggel válik PC-felhasználóvá és Webes szörfözővé. Ez a ráta alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban (45,4 százalék), de magasabb, mint Japánban (42,2 százalék). Európa nyugati felén belül a számítástechnikai szemszögből aktív népesség súlya Spanyolországban (46,2 százalék) és Olaszoszágban (44,0 százalék) a legnagyobb.
Az egy háztartásra jutó kereset viszont Európában alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban és Japánban, ahol 15,2, illetve 20,5 ezer ecu-t regisztráltak 1996-ban. Ekkor a legmagasabb jövedelmet mutató Németország is csak 14,7 ezer ecu-t produkált. Ez a szakadék tavaly minden valószínűség szerint tovább nőtt, s az idén is tágulni fog. Valamelyest árnyalja azonban a képet, hogy az egy háztartásra jutó megtakarítások terén Európa 11,6 százalékos rátát tud felmutatni, szemben Japán 11,9, illetve az Egyesült Államok 5,0 százalékos értékével. Márpedig éppen ezek a megtakarítások szolgálnak majd a házi elektronikai beruházások finanszírozására.
Ami a költekezési szokásokat illeti, az elektronikus berendezések beszerzése és a kapcsolódó szolgáltatások igénybe vétele a felkínált termékek és programok mennyiségén, minőségén, az előfizetés költségein, a szolgáltató hálózaton, a populáció átlagéletkorán és átlagjövedelmén múlik. Ezek alapján Európában az elemzők szerint Németország és Nagy-Britannia bizonyul majd a legjobb felvevő piacnak az otthoni PC-ket és a kiegészítő eszközöket gyártók számára.
Az európaiak egyébként már most egyre több pénzt költenek a televíziózásra, ahogy a fizetős szolgáltatások száma növekszik. Egyúttal megemelkedett a számítógép-használat ideje is, ám ez a két időtöltés ma már nem választható el élesen. Azokat a Web-oldalakat, amelyek tévéadást közvetítenek, naponta milliós nagyságrendben keresik fel – különösen akkor, ha az adott szolgáltatást meghirdették a televízióban vagy magazinokban. Felmérések szerint a tévé előtt töltött idő 10 százalékát videokazetták nézésével ütik el Európában, a gyermekek pedig ugyanezen idő egyharmadát fordítják videózásra vagy videojátékokra. Egy felmérésben a megkérdezettek 84 százaléka “szavazott” arra, hogy a jövőben a televízió továbbfejlesztett változatán érkezzék majd az információ az otthonokba; 81 százalék ugyanezt a PC-től, 71 százalék pedig a telefon újabb verziójától is elvárná. Az átfedések jelzik, hogy a felhasználók is konvergenciára, a többfunkciós eszközök megjelenésére számítanak.
