A régi szakminiszter már nem akar többet fordítani a búzaválságra, új gazdája pedig még nincs az agrártárcának. A leendő koalíciós partner, Torgyán József kisgazdapárti elnök „időzített bombának” nevezte a búza értékesítési nehézségeit. Az alakulófélben lévő kormány vezetői a gabonapiaci nehézségeket máris azok közé a pénzügyi terhek közé sorolják, amelyeket az előző kabinet hagyományoz az utódra. Szerintük ugyanis elkerülhetetlen az állami beavatkozás. Ennek mikéntjét a jövő héten – az érintett piaci szereplők és a tárca eddigi vezetője részvételével – gabona-kerekasztalon tervezik megvitatni. A legnagyobb termelői érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége üdvözli az egyeztetésre tett javaslatot, és sürgeti a gyors beavatkozást.
Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter viszont egyszerűen „hangulatkeltésnek” minősítette a gabonapiaci szereplőktől érkező vészjeleket. Szerinte krízishelyzet nem áll fenn, s nincs ok az újabb beavatkozásra; a vészharangot önös érdekből a kereskedői lobby kongatja, amely megpróbálja lenyomni, alacsonyan tartani a felvásárlási árakat. A miniszter szerint nem indokolt a már meghirdetett támogatáson túl újabbat nyújtani a takarmánybúza exportjához. (A június végéig kiszállított ótermésű takarmánybúzára még tonnánként 1500 forint támogatást ad az állam, sőt aki közvetlen végfelhasználónak adja el a takarmánygabonát, az 1500 forint intervenciós támogatást is kap.)
A tárca az új termésre vonatkozó, már közzétett szabályokon túl újabbat legfeljebb azután hirdet meg, ha már a mennyiségek ismertek lesznek. A becslések alapján 4,5-4,8 millió tonna lesz az országos búzatermés. A minőség az előrejelzések alapján jobb lesz a tavalyinál. A kínálatot a 0,5-0,7 millió tonnára tehető áthúzódó ótermésű készlet is növeli; emellé az újtermésűből is 1,0-1,5 millió tonna búzaexport-árualap képződik, mégpedig a jelen árakon nehezen eladható „feleslegként”.
A tonnánként 100 dollárt alig meghaladó világpiaci árak alapján a termelők a telephelyen, a költségeket leszámítva 10,5-13,0 ezer forintos árra számíthatnak. A Budapesti Árutőzsdén azonban az idei harmadik negyedévre vonatkozó árak étkezési búzára 18,5-19,0 ezer forint között ingadoznak – összhangban a termelők által számított átlag 19 ezer forintos előállítási költséggel.
Ilyen áron nem lehet exportüzletet kötni, pedig ha a kivitelre szánt áru bennreked, komoly nehézségekre van kilátás. A termelők szerint ezért az államnak mentesítenie kell a piacot: vagy tonnánként 18 ezer forintos garantált áras felvásárlással, vagy exporttámogatással. Egymillió tonna búza garantált áras felvásárlása azonban 18 milliárd forintnyi terven felüli kiadást jelentene az éves szinten a 120 milliárd forintot nem sokkal meghaladó kerettel rendelkező agrártárcának. Kétmillió tonna búza – tonnánként 4,0-4,5 ezer forintos – exporttámogatása ugyanakkor 8-10 milliárd forintot tenne ki, s a tonnánkénti 1300 forintos szállítási támogatást is figyelembe véve, ez a megoldás összesen 10,0-12,6 milliárdot igényelne.
