Pesten a felszín lassú emelkedése az egykor erre vándorló Duna lerakta hordalékanyagnak köszönhető, amely kelet felé fokozatosan magasodó folyóterasz-szintekben őrződött meg. Így az Örs-vezér téren már majdnem a Gellért-hegy magasságában tartózkodunk, s lenézhetünk a Belváros templomtornyaira.
Ez a talán sokakat meglepő körülmény a Budapest Tér-képekben című, magyar és angol nyelven is böngészhető CD-ROM kiadvány első fejezetében, a főváros földrajzi adottságait leíró részben olvasható. Az áttekintés meglehetősen nagyívű: 6 ezer évvel ezelőttről indít, amikor is a kelták megtelepedtek a Gellért-hegy jól védhető fennsíkján, s egészen az új hódítók egyik főhadiszállásáig, az International Bank Centerig jut el. Mi-előtt azonban bárki elriadna, gyorsan kiderül: az egyes témakörök kifejtése rendkívül tömör, általában nem hosszabb 30-40 sornál. Nem beszélve arról, hogy a világos szerkezetű, négy szinten tagolt, s igényeink szerinti mélységben kibontható tartalomjegyzék segítségével igen könnyen és gyorsan tallózhatunk a minket érdeklő témák között.
Ilyenekre pedig bízvást mindenki jócskán akadhat. A kilenc főfejezet (természeti és történelmi helyzet; népesség; lakás- és ingatlanpiac; gazdaság; szellemi élet és kultúra; környezetvédelem; egészségügy; közszolgálat, igazgatás; a város területhasználata, szerkezete), illetve a több mint száz alfejezet valóban rendkívül részletekbe menő ismertetést tesz lehetővé Budapestről.
A multimédia-kiadvány fő erőssége tehát a sokszínűség, illetve a könnyű áttekinthetőség és a tömörség. (A CD értékét növelte volna egy alfejezetekhez rendelt bibliográfia, ha netán valakiben feltámadna a kíváncsiság, hogy mint is volt ezekkel a keltákkal.) No és persze a térképek: a CD kétszáznál több áttekintő ábrát tartalmaz. Ne városatlaszra gondoljunk, hanem jobbára a kerületek határvonalaival tagolt térképvázlatra. Ezek egyrészt sajátos grafikonként szolgálnak (mint például amikor eltérő színek jelölik az egyes kerületekben a munkanélküliségi rátákat), illetve bizonyos egységek (például műemlékek, vagy épp gyorséttermek) területi szóródását, topográfiai elhelyezkedését szemléltetik.
A nagykapacitású kompakt lemez adta lehetőséget a szerkesztők mintegy 250 fotó elhelyezésével (a középkori metszetektől a legismertebb műemlékeken át a legújabb bevásárlóközpontokig) és százegynéhány grafikonnal is igyekeztek kihasználni. Ami az utóbbiakat illeti, jó néhányuknál az idősorok 1995-nél véget érnek, így ezekből a mai fővárosról inkább csak hozzávetőleges képet kaphatunk. Kérdés, hogy egy efféle időtálló adathordozón érdemes-e egyáltalán olyan részletkérdésekbe belemenni, mint mondjuk a lízingtársaságok területi elhelyezkedése; az alkotók mindenestre az adatbázis karbantartását ígérik.
A megújítás a kiadvány megjelenésére is ráférne; igaz, a kezelése felhasználóbarát, ám a design nem igazán igazodik a multimédia-világ cyber-esztétikájának alapkövetelményeihez. Mindazonáltal a tematikai gazdagság kárpótol e hiányosságért, s a korong segítségével – mint az Örs-vezér térről a Belváros tornyaira – kétségkívül egyfajta rálátási lehetőséget kaphatunk a kilencvenes évek Budapestjére.
(Budapest Tér-képekben – multimédia CD-ROM; Geomarket Kkt., Kossuth Kiadó Rt.)
