Jubileumához érkezett a „Magyarország politikai évkönyve” sorozat – a rendszerváltáskor indult vállalkozás immár a tizedik kötetnél tart. Az évszámozás ne tévesszen meg senkit: a sorozat darabjai mindig a megelőző év fontosabb társadalmi, politikai gazdasági fejleményeit tekintik át gondosan válogatott szakértői gárda segítségével. A kormányváltást hozó választások után különösen érdekes megnézni a politikai fordulat előtt született vélemények, prognózisok közül azokat, amelyeket a kormányhoz vagy az ellenzékhez közismerten közelálló személyek fogalmaztak meg.
Mint ahogy eme – Kurtán Sándor, Sándor Péter és Vass László szerkesztette – kötetből is kiderül, az 1997-es év több szempontból is döntő jelentőségű volt. Először is a gazdaságban bekövetkezett fordulat, a meginduló növekedés először ekkor vált érzékelhetővé – s ezúttal nem csupán a makrogazdasági mutatókban. Mindez remek alkalom az utóbbi évek folyamatait sokszor homlokegyenest ellenkező módon értékelő közgazdászok számára, hogy megmagyarázzák az ország „bizonyítványát”.
Az elmúlt év nem csupán a gazdaságban, de az ország európai integrációjának folyamatában is fordulópontot jelent: felgyorsult a közeledés az Európai Unióhoz, s a választópolgárok egy sikeres ügydöntő népszavazás során igent mondtak a NATO-tagságra is. Már ez utóbbi ügy sem volt mentes a belpolitikai konfliktusoktól – az évkönyv közöl is egy összeállítást a NATO-csatlakozással kapcsolatos véleménycsokorból (így többek között egy frissen a parlamentbe került szélsőséges párt elnökének kisesszéjét). A nagyobb perpatvar azonban a földtörvény vitája körül keletkezett. Nyílt, ám váltakozó sikerű agrárdemonstrációk, népszavazási kezdeményezések, éles politikai viták, s végül a döntés elhalasztása a választásokat követő, azaz most kezdődő időszakra – mindez ismét előtárul, ezúttal az érintettek, a vita résztvevőinek írásaiból.
Mindemellett elemzések olvashatók a gazdasági szférát alapvetően meghatározó jogszabályok születéséről, működéséről, s a tanulságokról. A választásokon azóta győzelmet aratott párt egyik vezető gazdaságpolitikusa Volt egyszer egy bankkonszolidáció címen emlékezik meg a hitelintézetek állami kistafírozásáról, bár azóta tudjuk, hogy bankkonszolidáció nem csak volt, hanem van, sőt, alighanem lesz is. Az elemzéseket és beszámolókat jól egészítik ki az adatbázisnak is használható összeállítások az Állami Számvevőszék jelentéseiről, az Alkotmánybíróság határozatairól s egy hézagpótló lista az 1998. március 5-i hatállyal legálisan bejegyzett 187 párt adatairól.
A szerkesztők előtt amúgy további feladat áll: hamarosan egy újabb kötettel szeretnének előállni, amely a rendszerváltás kezdete óta eltelt tíz év fejleményeit folyamataiban elemezné.
(Magyarország politikai évkönyve 1998.; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány; 912 oldal)
