Magyarországon ma egy órai átlagkereset 23, Ausztriában viszont 200 kilométernyi autózásra elegendő – panaszolja Mayer Tamás, az OMV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Ráadásul a magyar kiskereskedelmi árrés legfeljebb ha 50 százaléka a nyugat-európainak, de a szűkebb régiónkat vizsgálva is hasonló a helyzet. A 11 tagú Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) ezért is szeretné elérni, hogy az 1999-es költségvetésben egyáltalán ne változzon az üzemanyagok adója.
Mindazonáltal a nagy cégek folytatják beruházási programjaikat. A lista élén állók a fejlesztésre fordított összegek finanszírozási terheivel indokolják, hogy tavaly – egyetlen kivétellel – mindannyian veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. (Nem ismert ugyanakkor, hogy a piacvezető Mol Rt. üzemanyag-kiskereskedelme milyen eredménnyel zárta az elmúlt évet.) A kivétel a Shell Hungary Rt., amely 784 millió forintos tavalyi adózás előtti eredményével 1996 után ismét nyereséges volt. Igaz, a cég mára lényegében kialakította országos hálózatát. Az Aral Hungária Kft. 1997-es mérlegében – az üzleti tevékenység 700 milliós pozitívuma ellenére – mínusz 679 millió szerepel. Érthetően nem igazán elégedett az OMV Hungária sem 300 milliós veszteségével, bár több mint hatszorosára (50-ről 600 millióra) nőtt üzemi eredménye. Az Esso Hungária Kereskedelmi Kft. ugyancsak veszteséges volt, s ugyanez igaz a BP Oil Magyarország Kft.-re is, mely még nem tartotta meg rendes évi közgyűlését, ezért pontos adatokat nem kaphattunk. Utóbbi gazdálkodási eredménye ugyancsak pozitív, a hitelből fedezett beruházások miatt azonban az adózás előtti eredmény „enyhén negatív”. A folyó évre viszont az OMV-hez hasonlóan a BP is nullszaldó körüli eredményt vár.
A kút- és piacépítési verseny tavaly is folytatódott: egyetlen év alatt az itt működő multik és a Mol birtokában lévő kutak száma 753-ról 813-ra nőtt. A hazánkban található 3 ezer, többségében gyenge színvonalú töltőállomás mintegy harmadán tehát az úgynevezett „színesek” zászlaja leng. A nagyok mindegyike optimista, a gazdasággal együtt a vásárlások növekedésére számít. A Mol 348 kutat üzemeltet, s két év alatt 400 fölé emelné számukat. A 8,7 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Shell Hungarynek 115 kútja van jelenleg, az idén 9 megnyitása várható (tavaly 4,5 milliárdot invesztáltak új beruházásokba); a továbbiakban ezeket 8-10 kút követné évente. Ám emellett egy-két bezárás is várható, ott, ahol kevésbé éri meg a működtetés. A fejlesztés célja az évek óta 20 százalék körüli Shell-részesedés megtartása.
A 8,1 milliárdos alaptőkéjű, 78 töltőállomással bíró OMV is bizakodó: 2002-ig 11,2 milliárdot kíván beruházni, csaknem akkora összeget, mint itteni működésének eddigi 8 éve alatt. Az ezredfordulóra tehát 100 kútból állna a kék-zöld hálózat. Az Aralnak 56 egysége működik jelenleg, számuk az ezredfordulóra 63-ra nő. Az Agip Hungariának 80 állomása üzemelt március végén; a társaság idei terveiben egymilliárd forintot szán beruházásokra. A BP Oil-nak 28 (a Mobillal kötött tavalyi társulás számukat fél tucattal emelte), a 11 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Essónak pedig 26 kútja volt az év végén.
Még az idén több külföldi tulajdonban lévő hazai társaság megkezdi Csepelen egy kereskedelmi üzemanyag-raktár kialakítását. A jövőre már meg is valósuló, 3 milliárd forintot meghaladó értékű beruházásban többen vesznek részt, bár akadt, aki „négy multi térségbeli igényéről” beszélt. Kérdésünkre, hogy vajon nem a Mol ellen irányul-e a lépés, azt a diplomatikus választ kaptuk, hogy a hazánkba érkező üzemanyagok tároló-elosztó bázisának kialakításáról van szó, a reálisabb piaci verseny érdekében. Az első lépcső 10 ezer köbméternyi teret jelentene, ennek 1999-es megvalósulása után a tervek szerint további 10 ezer köbméteres tárolót építenek. Mindenesetre a magas hazai finanszírozási költségekre tekintettel a résztvevők a minél gyorsabb megvalósításra törekszenek.
A Shell vizsgálja az esetleges belépést – válaszolta kérdésünkre Erényi Balázs hálózatvezető -, ám ez csak az egyik lehetséges alternatíva számukra. Elképzelhető egy saját Shell-depó kialakítása, esetleg egy kész létesítmény megvásárlása, vagy éppen a közvetlen importálás. A BP ugyancsak „érdeklődik” az elképzelés iránt.
Egyetlen körülmény nehezíti – ám remélhetőleg meg nem akadályozza – a kereskedelmi tároló építését. A jövedéki törvény előírása alapján 50 ezer köbméter alatt kizárólag akkor számít jövedéki tárolónak egy létesítmény, ha a tulajdonosnak finomítója is van Magyarországon. Ezt a hátrányos megkülönböztetést, vagy – ahogyan az egyik érintett fogalmazott – a „félreértésen alapuló hibát” azonban a hivatalba lépő kormányzat bizonyára kijavítja.
