Háromszorosára, az eddigi 50-ről 150 százalékra emelték az orosz refinanszírozási kamatlábat. Májusban ez már a második ilyen lépés volt, hiszen előzőleg – május 19-én – 30-ról 50 százalékra vitték fel ezt az irányadó rátát. A kamatszigorítást a vezető részvények 10-15 százalékos árfolyamzuhanása, a kincstárjegyhozamok hirtelen emelkedése és a dollár ugrásszerű erősödése kényszerítette ki. A válság kapcsán Szergej Dubinyin jegybankelnök megerősítette: változatlan marad az árfolyam-politika, a központi bank mindenképpen tartja magát a korábban meghirdetett valutafolyosóhoz.
A jegybank kamatemelése a moszkvai tőzsde RTS indexében – bár ettől tartani lehetett – nem vezetett a részvényárfolyamok tragikus zuhanásához. A bejelentést követő rövid áresés után komoly kereslet mutatkozott – főként az „olajpapírok” iránt -, s így fokozatos erősödés indult be.
Az új refinanszírozási kamatláb egyébként távolról sem tekinthető rekordnak Oroszország történetében: a jegybank 1993 októberének közepétől 1994 áprilisáig 210 százalékos kamatot érvényesített, míg 1995 decemberétől 1996. február 9-ig 160 százalékos ráta volt érvényben.
A moszkvai kormány eközben immár sokadik válságtervét tette közzé. A most meghirdetett intézkedések elsősorban a pénzpiac stabilizálását célozzák. „Haladéktalan lépésekről” döntöttek a költségvetési bevételek növelése és a kiadások csökkentése érdekében. Így például június végéig 5 milliárd rubelnyi (több mint 800 millió dollár) adóhátralékot kívánnak behajtani. Amennyiben az érintett vállalatok nem tudnak fizetni, gyorsított csődeljárást indítanak ellenük. Az eddiginél nagyobb határozottságot helyeztek kilátásba az olajvállalatok exportból származó bevételei után elmaradt adók beszedését illetően is. Július elsejétől csak azok az olajcégek kapnak jogot a tranzitvezetékek használatára, amelyek kifizették minden adójukat. A büdzsé kiadási oldalán e rendkívüli lépések nyomán összesen 42 milliárd rubel megtakarítását tartják lehetségesnek. Ehhez viszont a költségvetési intézmények alapos átszervezésére, s jelentős létszámcsökkentésre is szükség lesz.
Az év végéig tíz nagyobb társaság állami részvénypakettjét értékesítik. Így például a Rosznyefty, a Szlavnyefty, a Szibur, a Lukoil olajtársaságokban és a Szvjazinveszt távközlési mamutcégben még meglévő állami részesedés is napirendre kerül.
A legújabb keletű orosz piaci pánik nyomán kiadott figyelmeztetésében a legnagyobb európai hitelminősítő cég, a londoni IBCA kijelentette: az orosz valuta nem túlértékelt, s a helyi hatóságok, valamint az IMF és a nemzetközi pénzügyi közösség határozott fellépésével elkerülhető a rubel káros leértékelődése. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, az súlyos gazdasági és politikai hatásokkal járna, s az IBCA ebben az esetben kénytelen lenne felülvizsgálni a valutában jegyzett szuverén orosz adósságkibocsátások jelenlegi – a befektetési kategória alsó határától egy fokkal elmaradó – „BB plusz” besorolását. Az IBCA egyébként úgy látja, hogy az IMF éppen esedékes 700 millió dolláros újabb csomagja nem lesz elegendő a rubel védelmére, ezért a Valutaalapnak pótlólagos nemzetközi finanszírozást kell megszerveznie.
Az orosz vezetés tovább folytatja konzultációit az IMF-fel és más nemzetközi szervezetekkel, hogy kiegészítő pénzforrásokhoz jusson – jelentette ki Mihail Zadornov pénzügyminiszter az Izvesztyija című orosz napilapnak. Zadornov szerint a külső források bevonása jelenleg jóval olcsóbb megoldás, mintha a belső piacon próbálnának hitelekhez jutni kincstárjegyek eladásával. Emellett a nemzetközi kölcsönök lehetővé teszik az adósság szerkezetének átalakítását, a hosszabb lejáratú hitelek arányának növelését. Az orosz pénzügyminiszter szerint teljes az egyetértés a tárca és központi bank között a pénzügyi válság kezeléséről, a szükséges lépésekről.
Nem kétséges, hogy változatlan marad a rubel támogatásának, illetve az indokolatlan pénzkibocsátás megakadályozásának politikája – fejtegette Zadornov, hozzátéve, hogy szerinte június végéig a válság és a piaci pánikhangulat minden negatív következményét sikerül majd felszámolni.
A pénzügyminiszter úgy véli, a stabilizációt követően kerülhet sor a kiegészítő külső források bevonására, elsősorban kötvények kibocsátására. Zadornov azt reméli, hogy lényegesen sikerül majd csökkenteni a hitelek kamatlábait. S ha a világpiaci helyzet nem változik, akkor az év végére sikerül visszakapaszkodni arra a szintre, amelyet Oroszország a tavaly októberben kirobbant nemzetközi pénzügyi válság előtt ért el.
