Minden korábbi várakozást alulmúlt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elmúlt néhány hónapos teljesítménye. A szokásosnak tekinthető januári boom ezúttal elmaradt, sőt, a külföldi befektetők – a távol-keleti válság hatására – huzamosabb időre hátat fordítottak a feltörekvő piacoknak. Ennek tudható be, hogy egy, az év eleji hurráoptimizmust két nap alatt romba döntő áresés a tavaly novemberi pánikot idéző hangulatot varázsolt a parkettra. Ezt követően ugyan szép lassan magukhoz tértek az árfolyamok, de így is messze elmaradtak a korábbiaktól.
Üdítő kivételnek számított ez alól néhány vezető kibocsátó papírjának szárnyalása. A külföldi befektetők a Matáv, a Mol és az OTP nyereségességének dinamikus növekedését várva, e cégek részvényeiért a megszokottnál jóval magasabb árat is hajlandóak voltak megadni. A TVK-ra pedig szemet vetett egy angolszász intézmény, amely heteken keresztül tartó felvásárlási akciójával 3500 forintról jóval 5000 forint fölé tornászta az árfolyamot. A fenti papírok kelendősége elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az idei év se szűkölködjék rekordokban: a BÉT hivatalos indexe történetében először átlépte a 9 ezer pontos lélektani határt.
A dollárkamat-emelési várakozások minapi kiújulása aztán gyorsan eloszlatta a hiú ábrándokat. Hiába bizonyultak később alaptalannak ezek a félelmek, a korábbi hetek szolid növekedésével elért eredmények néhány nap alatt odalettek. A parlamenti választások első fordulója után pedig ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar tőzsde elmúlt éveinek sikere törékeny alapokon nyugszik. A gazdaságpolitika folytonosságának megkérdőjeleződése néhány nap alatt több mint 10 százalékos áresést idézett elő. Így hiába tették közzé az első negyedéves gyorsjelentéseiket a kibocsátók, s hiába javította Magyarország besorolását a világ vezető hitelminősítő intézete, a Moody’s, az elbizonytalanodott befektetők ez idő tájt – a hosszabb futamidejű vásárlások helyett – legfeljebb a néhány napos hullámvölgyek meglovagolásán törik a fejüket.
