Még néhány hónappal ezelőtt is a Magyar Szocialista Párt (MSZP) fölényét jelezték a közvélemény-kutatások, s ennek megfelelően az elemzők az eddigi koalíció továbbélését, esetleg egypárti MSZP-kabinetet jósoltak. Az utóbbi időszak fejleményei, majd a május 10-én megtartott első választási forduló azonban némiképp rácáfoltak erre a jóslatra. A szocialisták ugyan az elért szavazati arányt tekintve gyakorlatilag megismételték négy évvel ezelőtti teljesítményüket, ám – a Fidesz-MPP, s helyenként a Független Kisgazdapárt (FKgP) jó szereplése okán – kevéssé valószínű, hogy ismét besöpörnék az egyéni mandátumok többségét. Így a végeredmény egyelőre kiszámíthatatlan.
Amúgy az 56,27 százalékos részvételi arány az eddig mért legalacsonyabb első fordulós ráta; a választópolgárok részbeni érdektelensége és passzivitása még magyarázatra vár. Harmincegy választókerületben az emberek kevesebb mint fele ment el szavazni, azaz ezeken a helyeken érvénytelen volt a voksolás. Mi több, az alacsony részvétel miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében meg kell ismételni a listás szavazást is, így a második forduló után az eddig közzétett országos listás eredmények (lásd a táblázatot) még változhatnak.
A választás másik, némiképp váratlan fejleménye az SZDSZ látványos visszaesése. A szabaddemokraták nemcsak a listás szavazást illetően, hanem az egyéniben is gyengén muzsikáltak: mindössze két olyan választókerület akadt, ahol jelöltjük a győzelemre esélyesen, az élről vághat neki a második menetnek. Bár a fenti bizonytalanságok miatt még nem állítható teljes biztonsággal, ám nagy valószínűség szerint elbúcsúzott a parlamenttől a Kereszténydemokrata Néppárt, amely egy ciklussal korábban még tagja volt a koalíciónak. Az első szabad választások nyertese, a Magyar Demokrata Fórum sem érte el a listás jelöltek bejuttatásához szükséges 5 százalékot, feltűnően jól szerepelt viszont az egyéni választókerületek egy részében. Így a párt – részben a Fidesz-MPP által is támogatott – egyéni jelöltjei sikere esetén továbbra is jelen lehet a következő parlamentben. Bizonyosra vehető ugyanakkor, hogy ott lesz az Országgyűlésben a szélsőjobboldali nézeteket hangoztató MIÉP, amely túllépte a minimumküszöböt.
A május 24-én esedékes második forduló végeredménye sokban függ attól, hogy létrejön-e választási megállapodás az ellenzéki pártok között, s ha igen, akkor azt a választók mennyiben veszik figyelembe. Sikeres megegyezés esetén ugyanis számottevően megnőnének a mai ellenzék esélyei. A szocialisták ugyanakkor koalíciós partnerüktől – részben annak megcsappant szavazóköre miatt – nem számíthatnak ily mértékű segítségre; mellettük szól viszont, hogy továbbra is övék a legnagyobb aktív, mozgósítható szavazótábor.
