Eddig inkább a költségvetés tehermentesítésére használta fel vagyoneladásból származó bevételeit a Pénzügyminisztérium (PM) által felügyelt KVI, amely azonban az idén – fennállása óta először – jelentős összeget fizet be a büdzsébe. A portfoliók eladásából származó, 800 millió forintot meghaladó befizetés is jelzi, hogy fogyóban vannak az igazgatóságra korábban kirótt kötelező feladatok: a banki portfoliotisztítás, a feltőkésítés, vagy éppen a székházvásárlás.
A KVI-hez három formában juthatnak tulajdonrészek. Egyrészt csődeljáráskor, ha nem készpénzzel, hanem üzletrésszel vagy részvénnyel elégítik ki a kifizetetlen állami követeléseket. A második lehetőség, amikor egy felszámolási eljárás lezárásakor jut társasági részesedéshez a kincstár, s végül erre a sorsra jut az öröklésből – örökös híján – az államra szálló vagyon is. Utóbbi ugyan elsősorban kis értékű szövetkezeti üzletrészeket jelent, de kapott már a KVI 10 és 80 ezer forint közötti névértékű Mol-, OTP-, vagy éppen Dunaholding-részvényeket is. Számos adóhivatali vagy vámhatósági kisebbségi részesedés is az igazgatóságnál landol.
A felgyülemlett vagyon sorsa a kezelés vagy az eladás lehet. A kisebbségi részvények esetében nem állítható, hogy a KVI mereven ragaszkodna tulajdonához. Welker Jácint, a portfoliokezelési osztály vezetője szerint ezeknél a cél a minél előbbi és minél nagyobb készpénzt hozó eladás. Merthogy meghatározó állami beleszólás híján a megtartásnak nem sok értelmét látják.
Jelenleg az igazgatóságnál lévő csomag névértéke 17,6 milliárd forint, amelyből a 25 százalék alatti kisebbségi tulajdon 4 milliárdot tesz ki. A tényleges értéket nehéz meghatározni; tavaly például a könyv szerinti érték változása miatt 2 milliárdos értékvesztést kellett elkönyvelniük. A vagyon döntő hányada az Állami Fejlesztési Intézettől (ÁFI), annak 1996. februári megszűnésekor került ide. Ez az eredetileg főként energetikai, a szénbányák felszámolásából származó vagyon mára erősen „felhígult”.
A kisebbségi pakettek között megtalálható a Berva Finomszerelvénygyár Rt.; a Ganz vállalatok közül a szolgáltatásokat végző Special Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt.; a Digép több kft.-je; a bakonyi és pécsi erőművek; továbbá a Dunaferr és a Hungalu. Kisebbség és kisebbség közt persze jelentősek a különbségek – akad benne óriásvagyon is. A Dunaferrben létező 23,6 százalék névértéke például 4,6 milliárd forint, a Hungaluban meglévő 9,6 százaléké pedig 2,1 milliárd.
A hosszú lista miatt csak példaként említett cégek közül a Hungalu végelszámolása rövid időn belül véget érhet. Hogy a Dunaferrben lévő kincstári tulajdonnak mi lesz a sorsa, azt feltehetően egy későbbi kormánydöntés határozza majd meg. A Digép-társaságokban nagyjából 30 százalékban érdekelt a KVI, s mivel jelen van a Magyar Fejlesztési Bank Rt. is, valószínűleg közösen kínálják fel üzletrészeiket. Vélhetőleg új tulajdonosokhoz kerülnek a KVI-nek a bakonyi (10 százalék) és a pécsi (6 százalék) erőművekben lévő részvényei.
A volt kisebbségi érdekeltségek közt a nemrégiben elkelt Hódiköt, a Pécsi Sörfőzde Rt. (ezt a főtulajdonos Ottakringer legnagyobb ellenlábasa, a Brau vette meg), a Szalka Kárpitos Rt. és az Észak-magyar Téglaipari Rt. említhető.
A kisebbségi részvénytulajdonból a legnagyobb falat az ÁFI-tól átszármazott Mátrai Erőmű Rt.-ben meglévő, eredetileg 6,8 milliárdos, 20 százaléknyi csomag volt. Ez számított a KVI leglikvidebb tulajdonának, hiszen a tőzsdén kívüli kereskedelemben is forgott a papír. A több hullámban lezajlott eladások azt mutatták, hogy a KVI egyszer-egyszer jól besegített a költségvetésnek. Az erőműből február-márciusban elkelt például egy 4,8 milliárdos névértékű csomag; a befolyt összeget fele-fele arányban az Eximbank, illetve a Mehib tőkeemelésére használta a PM. A budai Bánk bán utcai – korábban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. székházaként funkcionáló – épület megvásárlása a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal számára úgyszintén mátrai erőművi részvények után járó bevételből volt lehetséges. Nem csoda tehát, hogy mára csak 200 milliós névértékű csomag maradt a KVI kezén.
Szerepet játszott a kincstári vagyonkezelő a Mezőbank portfoliotisztításában is. A hitelintézet kétes kintlevőségei eredetileg a Rizikó Kft., majd a Business Invest Rt. kezében voltak. Onnan kerültek – a bank magánosításának meggyorsítása érdekében, a PM határozata alapján – a KVI-hez. Nyilvános pályázaton a Magyar Követeléskezelő Rt. nyerte a bruttó 3 milliárd forint értékű követelésállományt. A két hete lezárt tranzakcióról csak annyit tudhattunk meg, hogy „a kétes kintlevőségek behajtási valószínűsége 5 és 10 százalék között mozog”.
Többségi tulajdonnal bír a KVI a Hungaroring Rt.-ben, a Karsztaqua Kft.-ben, a HM Radar Rt.-ben, a ’96 Kft.-ben, a Laterum Kft.-ben és a Caterpillar Rt.-ben. A többségi tulajdon sorsa azonban nem feltétlenül az értékesítés; az érintett cégek közül többen éppenséggel vagyonkezelőre várnak. Így a Hungaroring Rt. 69,8 százalékos pakettjére még április 11-én írtak ki vagyonkezelési pályázatot. A versenyeztetéshez értők jelentkezését várjuk – érvelt Welker Jácint -, annak reményében, hogy javuljon a pálya kihasználtsága. A tender előtt a KVI mindenesetre javított a vállalat pozícióin. Másfél hónapja, a szükséges beruházások fedezeteként 404 millió forinttal emelték (ugyancsak mátrai részvények értékesítéséből) a cég alaptőkéjét. A május 11-ei tenderbontáson kiderült, hogy egyetlen érvényes pályázat érkezett. Ennek sorsáról a három napon belül összeülő hasznosítási tanács dönt, amelybe meghívják az ipari és a pénzügyi tárca képviselőit is. A Hungaroring vagyonkezelési tendere közvetett jelzése lehet annak, hogy a tulajdonos a jelenleginél jobban jövedelmező megoldást is elképzelhetőnek tart a pálya hasznosítására; ez a mai vezetés bírálataként is felfogható.
Kevésbé reflektorfényben lévő cég a Karsztaqua Kft., amelyben 70 százalékos a KVI érdekeltsége. Ez a társaság látja el karsztvízzel Tatabányát és a környékbeli 80 települést. Május végére tervezik egyesítését a százszázalékos állami tulajdonban lévő Észak-Dunántúli Vízmű Rt.-vel. (A cég ezzel a közlekedési tárca és az önkormányzat tulajdonába kerül.)
A HM Radar Rt.-nek 83 százaléka a kincstári vagyon, s folyik a vállalat csődmenedzselése. A védelmi tárca tavalyi döntését követően (a honvédelmi feladatokhoz kapcsolódó javítást elvették a cégtől) az egész tevékenységet át kellett alakítani, s egyben új piacokat keresni. Ha ezek után is talpon marad, az igazgatóság azonnal meghirdeti a vállalatot.
A száz százalékban KVI-tulajdon ’96 Kft. feladata a budapesti Expóval kapcsolatos beruházások, fejlesztések utóhasznosítása és a földterület értékesítése; meghirdetése egyenlőre nem szerepel a napirenden. A Caterpillar Rt. 200 milliós névértékű 57 százaléka úgyszintén az ÁFI-tól került át a KVI-hez. A Gödöllői Gépgyár felszámolásakor döntött úgy a felszámoló, hogy a tengerentúli Caterpillar mezőgazdasági gépgyártóval alapít társaságot. A közeljövőben várható azon tárgyalások megindítása, amelyeken eldől: megveszik-e az amerikaiak az rt.-t.
Tipikusnak mondható példa egy többségi tulajdon KVI-hez kerülésére a Laterum Kft. esete. Ez a társaság eredetileg a Mecseki Ércbányák Vállalat leányvállalata volt. A bányák tartozásai fejében a Laterum az ÁFI-hoz került, annak megszűntével pedig a kft. 78 százaléka a KVI portfolióját gyarapította. A társaság a pécsi Laterum Szálloda üzemeltetője. A korábban jó nevű hotelben az elmúlt években délszláv háborús menekültek laktak. Ennek következményeit most próbálják helyrehozni; a KVI a vagyont a javítások befejezése után akarja értékesíteni.
Amint a példák mutatják, a KVI az elmúlt időszakban jelentős tételekkel tehermentesítette a költségvetést egy-egy vagyoneladásból. Idén a közvetlen befizetésben eddig 800 milliót meghaladó, a kincstárnak jutó bevételt könyvelhetett el az igazgatóság. Ezzel szemben 10 millió forint körüli kiadás áll: a pályázati felhívások, az értékbecslések után fizetendő összeg, a közjegyzők díjazása. A kiadásokat várhatóan a KVI-tulajdonú cégek osztaléka fedezi.
