Németországban jegyzik be a Daimler-Chrysler AG nevet viselő új óriáscéget, s Stuttgartban, a német konszern székhelyén lesz a központja – jelentette be Jürgen Schrempp, a Daimler-Benz igazgatóságának elnöke. A tárgyalások január óta a legnagyobb titokban folytak. Az eddigi legnagyobb, becslések szerint 92 milliárd dollárt érintő ipari egyesülése révén létrejövő társaság több mint 420 ezer embert foglalkoztat majd. A kitűnő növekedési kilátásoknak köszönhetően – mint ígérik – elbocsátásokról nincs szó, sőt a létszám növelése várható. Az első három évben a céget közösen irányítja majd Jürgen Schrempp, valamint Bob Eaton, a Chrysler elnöke. Ő egyébként jól kiismeri magát Európában, miután 1988 és 1992 között a General Motors alkalmazottjaként az Opelt vezette. Innen került a Chrysler elnöki székébe, miután Lee Iacocca őt választotta utódjául. A megállapodás szerint három év után teljes egészében Schremppé lesz a hatalom az egyesült cégnél.
A tavaly 124 milliárd márka árbevételt elérő, s 4,3 milliárdos nyereséget termelő Daimler-Benz, illetve az – átszámítva – 108 milliárd márka összegű árbevétellel és 4,9 milliárd márka nyereséggel büszkélkedő Chrysler egybekelésével a világ harmadik autóipari cége áll fel. (Az évi 320 milliárd márkának megfelelő árbevételű General Motors, valamint a 280 milliárd márkás Ford egyelőre biztosan őrzik a vezető pozíciókat.)
Az év végéig megalakítandó Daimler-Chrysler AG részvénycserével jön létre. Az 55 milliárd dollár piaci értéket képviselő Daimler-Benz tulajdonosai egy az egy arányban kapnak az új cég részvényeiből, míg a 27 milliárd dollár értékűre tartott amerikai autógyár részvényesei egy régiért egy új részvény 0,547-ed részére tarthatnak igényt. A Daimler-tulajdonosok kezébe kerül az új konszern 57 százaléka, az amerikaiakéba a 43 százaléka. A Daimler részvénye a fúzió bejelentésének napján 6,50 dollárral 108,56 dollárra emelkedett a New York-i értéktőzsdén, a Chrysleré pedig 7,31 dollárral 48,75-re ugrott. A megállapodást még jóvá kell hagyatni a részvényesekkel és a felügyelőbizottságokkal.
Az első értékelések szerint a násszal a két autógyártó jelentősen javítja piaci lehetőségeit. Méghozzá nemcsak Európában és Észak-Amerikában, hanem a jövő két olyan fontos piacán is, mint Délkelet-Ázsia és LatinAmerika. A Mercedes eladásai ugyan 67 százalékkal nőttek az idén az Egyesült Államokban, de az ottani piacnak csak alig több mint 1 százaléka az övé. A Chrysler áprilisban 17,7 ezer járművet értékesített Amerikán kívül – ennek több mint a felét Európában -, miközben „otthon” 221 ezer kocsin adott túl. Az új cég a beszerzés és az értékesítés egybeolvasztásával, technológiák kölcsönös átadásával 1999-ben 2,5 milliárd márkát, majd a következő évektől évi 5 milliárd márkát takarít meg.
Egyébiránt a Daimler Gépgyárat 1890-ben jegyezték be Stuttgartban. 1900-ban 36 versenyautót adtak el az Osztrák-Magyar Monarchia jeles versenyzőjének, Emil Jellineknek, aki a leányáról Mercedesnek nevezte el a kocsikat. Az autók 1901-ben versenyt nyertek, s egy évvel később a Mercedes hivatalosan is márkanév lett. A Benz és Társait 1883-ban Mannheimben alapították, s a cég 1899-re a világ legnagyobb autógyárává nőtte ki magát. Az első világháború viszontagságai és a Ford T-modelljének versenye aztán 1926-ban – egy évvel a Chrysler megalakulása után – egyesülésre késztette a Daimler és a Benz cégeket.
