Pozitív hatást gyakorol a Magyarországon kibontakozó gazdasági fejlődés az ország IT-piacára. E szegmens – magához térve a korábbi évek gyengélkedéséből, amelyet alapvetően a Bokros-csomagnak a gazdaságra gyakorolt hatása okozott – 1997-ben növekedésnek indult, s elérte a 759 millió ecu-t. Az itteni az egyik legfejlettebb informatikai piac a közép- és kelet-európai régióban, ami abban is megmutatkozik, hogy az erre szánt kiadásoknak egyre csökkenő hányadát adják a hardverbeszerzések. Tavaly utóbbiakra csak az összkiadás 54 százalékát fordították; a fennmaradó részt a szoftvervásárlások, illetve a háttér- és szervizszolgáltatások igénybevétele adták. A hardverüzlet nagyját a professzionális eszközök, a helyi hálózati szerverek és berendezések adták. A nagy teljesítményű számítógépek és a Unix-szerverek iránti igény stagnált, miután visszaesett a nagyfelhasználók, a közszolgálati intézmények, a bankok ebbéli kereslete. A PC vált az elsődleges szervermegoldássá.
A szoftverek és a szolgáltatások igen fontos tényezőivé váltak az ország IT-üzletének az elmúlt három évben. Ezek növekednek a leggyorsabban, együttes forgalmi értékük tavaly 351 millió ecu-t tett ki. Különösen a professzionális szolgáltatásokkal és a rendszerintegrációval kapcsolatos tevékenység élénkült meg annak nyomán, hogy a legtöbb nemzetközi informatikai cég fokozta aktivitását az itteni piacon. Ennek meg is van az eredménye: számos nagy értékű szolgáltatási szerződést kötöttek az elmúlt évben. Emellett Magyarország fenntartja exportra termelő hazai szoftveriparát is.
A magyar IT-piac értéke az EITO várakozásai szerint évi 10,3 százalékkal növekszik majd 1997 és 1999 között. A legtöbb szolgáltató a piac végfelhasználói oldalára fog koncentrálni. Különösen a személyi számítógépek, a PC-szerverek, a szoftverek, a perifériák, az adatkommunikációs hardverek és az irodai berendezések eladása terén várható komoly fejlődés. Az 1998-as növekedés négy egymás fölött elhelyezkedő piaci szegmensben fog végbemenni: a megerősödő kis- és a középvállalkozások, a bankok és más pénzügyi társaságok, a feldolgozóipari cégek, illetve a közszolgálati intézmények megrendelései hozzák majd az üzletkötések zömét. Ugyanakkor az energiaipar és távközlés cégei is egyre jelentősebb üzleti partnereivé válhatnak az itt működő információtechnológiai szolgáltatóknak.
