Lassan közeleg az aratás, a termelők azonban egyre idegesebben számolják a napokat Péter-Pálig. A tavaly országosan betakarított 5,27 millió tonna búzában szokatlanul nagy – 60 százalék – a takarmány aránya, amely az érintettek szerint a piacra segítő intézkedések ellenére sem akar megfelelő ütemben fogyni. Időközben annyira eladhatatlanná vált a gabona, hogy jóval az önköltség alatt, 8-10 ezer forintért sem kell senkinek. Nincs vevő az étkezési búzára sem, 20-22 ezer forintos ár alatt mégsem hajlandók megválni a kiváló minőségű javító búzától a tulajdonosok.
A Földművelésügyi Minisztériumban (FM) úgy érzik, mindent megtettek, amit az adott piaci helyzetben lehetett. Gárdosi Péter, az FM Agrárrendtartási Hivatalának elnökhelyettese arra emlékeztetett, hogy a március 31-én lejárt búza- és kukorica-exportengedélyek helyett április 1-jétől aratásig új engedélyeket ad ki az Agrárintervenciós Központ. A kiviteli letétet csökkentették, így búzánál, árpánál ötszáz forintot kell letenni tonnánként. Pályázni lehet a búza külpiaci versenyképességét javító tonnánként mintegy 1500 forintos költségcsökkentő támogatásra, s a túlterhelt gabonapiac helyzetén az is segített, hogy 500 ezer tonna kukorica kivitelének engedélyezésére írt ki pályázatot a tárca.
Az FM számításai szerint aratásig mintegy kétmillió tonna búza hagyhatja el az országot. Az előzetes gabonamérlegben a belső felhasználást – 1,3 millió tonna takarmányozást, 1,6 millió tonna őrlést, 300 ezer tonna vetőmagigényt, illetve 40 ezer tonna ipari felhasználást – hozzászámítva legfeljebb 200-250 ezer tonna, tehát a szükséges, ideális mennyiségű, nem túl nagy áthúzódó készlettel számol a szaktárca.
A termelők egy része azonban vitatja a tárca állításait. Mint mondják, a piaci anomáliákat, az utólagos intézkedéseket irányár- megállapításával nagyrészt meg lehetett volna előzni. Ám az irányárat – amelyet a terméktanács javasol és a miniszter egyetértése esetén ugyancsak a terméktanács tesz közzé – mégsem hirdették meg az idén. Csak az idei aratásra várható, hogy a terméktanács előterjesztése alapján, széles szakmai vita lefolytatása után, várhatóan áprilisban átfogó gabonapiaci szabályozást jelentet meg az FM.
Az exportösztönző intézkedéscsomag nem ért célt – állítja Bori János, a kunszentmártoni szövetkezet elnöke, akinek a tavalyi búzatermés csaknem felét nem sikerült még eladnia. Hibául rója fel, hogy a rendeletben nem rögzítették, a 15 ezer forintos garantált ár telephelyen vagy vagonba rakva értendő. Pedig nagy a költségkülönbség, amely így alku tárgyává vált a termelő és a kereskedő között. A pályázat szerint a tonnánként 1500 forintos költségcsökkentő támogatást csak utólag lehet igényelni, miközben a költségek jóval az értékesítés előtt jelentkeznek, a kereskedők pedig belekalkulálják az árba.
Jelenleg a minőségi étkezési búzáért sem akarnak sokkal többet adni az önköltségnél: 15-18 ezer forintnál tonnánként. Olyan búzáért – állítja az elnök -, amelyet korábban 22-23 ezer forintért lehetett értékesíteni. Takarmánybúzáért 14 ezer forintot ajánlanak tonnánként, vagonba rakva, és miután minden költséget a termelőnek kell állnia, marad 13 ezer forint. A keverők pedig tonnánként legfeljebb 10-11 ezer forintért vennék a takarmánybúzát, miközben a termelés költsége ugyanúgy 18 ezer forint volt. A gazdának a másfél évi finanszírozással – havi, tonnánként 200 forintos kamatköltséggel – legalább 20 ezer forintjában van ma már a termény. A reális ár – amelyet például a chicagói tőzsdén adnak – 125 dollár, azaz mintegy 25 ezer forint lenne tonnánként.
Makay György, a Gabonaszövetség titkára is úgy látja, hogy késve lépett életbe az FM piacra segítő intézkedéscsomagja. Nincs kereslet a takarmánybúzára, a tonnánkénti ár magyar határon 80 dollár alá zuhant. Az étkezési búzánál sem jobb a helyzet. A térségben meghatározó, hogy Franciaországban a búza ára 124 dollár, ebből kell levonni a magyar árkalkulációhoz a tengerig történő 25 dolláros szállítást, valamint a belföldi fuvar- és egyéb költségeket. Az ár tehát telephelyen maximum 90 dollár, azaz mintegy 18 ezer forint lenne, a gazdák azonban húszezer forint alatt nem adják.
Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója is hasonló következtetésre jutott a meghatározónak számító 118-120 dolláros argentin búza tonnánkénti árából kiindulva. Ennél legalább 23 dollárral kevesebbért lehetne csak eladni a magyar határon a búzát. Ilyen piaci kilátásokkal Orbán szerint is helytálló lehet az a becslés, amely szerint akár 800 ezer tonna ótermésű búza (300 ezer tonna étkezési és 500 ezer tonna takarmány) lesz az áthúzódó készlet. Mindezek után nem számít rossz hírnek, hogy az idén nem várható kiemelkedő búzatermés.
HIÁNYPSZICHÓZIS
Ha az idén 3,5-4 millió tonnás búzatermés lesz – amire minden esély megvan, hiszen általános a csapadékhiány, és az elmaradt tápanyag-visszapótlás miatt nagy területeken kizsarolt a talaj – akkor még az áthúzódó készlettel együtt is kialakulhat a hiánypszichózis. A második félévtől emiatt megemelkednek az árak, rontva ezzel a termény exportképességét. Erre a fogyasztás visszaeshet, némi felesleget, az ideihez hasonló árcsökkenést okozva a következő év elejére. A hektikus piaci mozgások csillapítására tehát szükség lenne arra a komplex gabonapiaci szabályozásra, amely szerepel is a Gabona Terméktanács által elkészített és a tárcának megküldött javaslatban.
