Kwasniweski a napokban abbéli véleményének adott hangot, hogy a kabinet nem fejezte be a felkészülést az EU-val március 31-én kezdődő tárgyalásokra. A lengyel kormány a hét elején fogadta el a tárgyalási dokumentumot, ám tartalmát nem hozta nyilvánosságra. Sajtóértesülések szerint Varsó átmeneti piacvédelmi, illetve alkalmazkodási időszakot szeretne kiharcolni a mezőgazdaság, a közlekedés és a szállítás, az állategészségügyi és a növényvédelmi szabályok, valamint a környezetvédelem területén. Lengyelországnak azonban tekintettel kell lennie az EU elvárásaira. Brüsszel világossá tette, hogy Varsónak három éven belül vízumkényszert kell bevezetnie keleti szomszédaival szemben; fel kell szabadítania távközlési piacát; s még az idén elő kell terjesztenie a lengyel acélipar szerkezetváltási programját. A további feladatok közé tartozik a privatizáció gyorsítása és átláthatóbbá tétele, valamint a veszteséges bányaipar rendbetétele. Brüsszel többek között e feltételek teljesítésétől tette függővé, hogy az elkövetkező három évben megadja-e Lengyelországnak az évi mintegy 200 millió ecu-s támogatást.
A lengyel lapok szerint az Európai Bizottság képviselői igen nyugtalanul fogadják, hogy Varsó egyfelől mind hangosabban követel különféle támogatásokat az EU-tól, másfelől viszont azokat a pénzeket sem képes felhasználni, amelyeket az unió már megítélt számára. Brüsszelben fölemlítették, hogy az 1997-es Phare-programból Lengyelország eddig egyetlen tervet sem írt alá, így nagy valószínűséggel ez a pénz teljesen elvész számára, és nehézségeket okozhat az idei támogatások odaítélésében is. A bizottság szerint javíthatná a hatékonyságot, ha a különböző uniós alapokat és támogatásokat, az európai pénzintézetek által nyújtott eszközöket a varsói Európai Integrációs Bizottság helyett inkább a felhasználási döntéseket meghozó pénzügyi tárca kezelné. Ez utóbbi egyik legfontosabb feladatának az uniós adószabályokhoz való alkalmazkodást tartja; a lengyel előírások közül többet már 1999-től hozzáigazítanak a közösségi normákhoz.
Várhatóan az első változások között lesz, hogy az építőanyagok és az építőipari szolgáltatások áfa-terhét fölemelik az általános 22 százalékos szintre; bevezetik a forgalmi adót a közüzemi és a községi szolgáltatásokra; valamint átalányadót szabnak ki a mezőgazdasági dolgozók számára. Az EU-direktívák teljesítése érdekében megszűnik a gyermekeknek készült termékek kedvezményes adója is. A későbbiekben ugyancsak sort kell keríteni a jövedéki adó emelésére, például az üzemanyagok és a cigaretta esetében.
A jobboldal választási ígéreteivel ellentétben egyelőre nem lehet számítani az adóterhek mérséklésére, így a 22 százalékos áfa – egyes liberális és független szakértők határozott rosszallása ellenére – az ezredfordulóig fennmarad.
