Vállalkozási övezetnek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban eredetileg 11 térséget javasoltak, de végül Lenti, Kunmadaras és Békéscsaba körzete nem vette az akadályt. Ez nem jelent végleges kizárást a kedvezményezettek köréből, hiszen csupán a kormány-előterjesztéshez szükséges térségtanulmányokat készítették el időn túl a helyi önkormányzatok. A hiányzó anyagokat információink szerint még ebben a félévben összeállítják, azokat azonban – a regionális területfejlesztési tanácsok felterjesztését követően – már csak az újonnan felálló kabinet minősítheti.
Az efféle övezetek kialakításának szándékát egy 1996-os kormányrendeletben fogalmazták meg. Az állami beavatkozással ipari szerkezetátalakítást igénylő térségeknél a körzetek létrehozásának elsődleges célja a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A térség gazdasági-társadalmi elmaradottságán túl további kritérium, hogy ezekben az övezetekben csak az uniós normákkal harmonizáló – fejlett, környezetkímélő technológiát alkalmazó – beruházások kaphatnak működési engedélyeket. Az első speciális körzet Záhonyban, 1996 decemberében alakult; a most kijelöltek idén januártól jogosultak a név használatára. Az adókedvezményekkel kecsegtetővé tett körzetek határainak kijelölése a helyi önkormányzatok feladata; a csatlakozást a településeknek szándéknyilatkozattal kellett megerősíteniük.
A jelenlegi helyzet szerint a záhonyi körzetben 51 önkormányzat vesz részt; az Ózd-Putnok térséghez 61, a zemplénihez 52, a Salgótarján-Bátonyterenye övezethez 35, a biharihoz pedig 31 település tartozik, míg Makó mellé 18 helység sorakozott fel. A Dunántúlon Mohács 58, Barcs pedig 24 településsel a háta mögött lett vállalkozási övezet. A már létező körzetekhez csatlakozhatnak további települések is, újak létrehozására viszont nincs mód. A kormányrendelet előkészítői közül néhányan azonban úgy vélik: az időközben lemaradó térségeknek is meg kellene hagyni a lehetőséget a programban való részvételre.
