Több területen a korábbinál rosszabb adósi kategóriába sorolta a Moody’s Oroszországot. A hosszú távú szuverén küladósság BA2 minősítését például BA3-ra, a valutában jegyzett bankbetétekét B1-re mérsékelték. Ezzel párhuzamosan öt orosz hitelintézet – az Avtobank, a Menatep, a Nacionalnij Rezervnij Bank, az Oneximbank és a Vnyestorgbank – hosszú távú hitelbesorolása BA3-ról B1-re csökkent. A Moody’s egyebek között rámutatott, hogy gyors ütemben bővül az ország belső adóssága a kincstárjegypiacon, ami növeli a szövetségi kormány adósságszolgálati terheit, s további nyomást gyakorol az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetre. Emellett a valutatartalékok számottevő apadásával egyidejűleg duzzad a rövid távú adósság, ami rontja az ország hitelképességét.
A külföldiek február óta már ismét nettó vásárlók a kincstárjegypiacon, s időközben 2,4 milliárd dollárt fektettek be – idézték a hírügynökségek a kamatcsökkentést kommentáló jegybankelnököt. Utóbbi lépés a refinanszírozási és lombardhiteleket érintette, amelyek kamatlábát – néhány nappal azután, hogy az amerikai hitelminősítő közzétette ítéletét – 36 százalékról 30 százalékra módosították. Dubinyin – cáfolva a Moody’s véleményét – megjegyezte: a hivatalos kamatlábakat azért mérsékelték, mert javul a hazai tőkepiacok helyzete, a kincstárjegyek hozama pedig csökken. Márciusban egyébként – 600 millió dollárt vásárolva a piacon – a központi bank devizatartalékát 16 milliárd dollárra növelték.
A problémák nagyjában-egészében megszűntek, és az eddigi veszteségek miatt nem kell átírni az egész éves pénzügyi előrejelzéseket – fejtette ki Dubinyin, aki hangsúlyozta, hogy most sem üdvözölnének különösebben nagy külföldi jelenlétet a kincstárjegypiacon. Mint mondta, nem akarnak 30 százaléknál nagyobb részarányt, mert az egyensúlyt meg kell tartani (jelenleg a piac 27-30 százaléka a külföldieké), s Oroszország nem rövid távú forró pénzekben, hanem hosszú távú működőtőke-beruházásokban érdekelt.
