Hazánkban is lehetővé teszi a biztosítási törvény a nem nyereségérdekelt biztosítóegyesületek létrejöttét. Franciaországban tíz autósból hét immár efféle intézménnyel köt szerződést. A gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt cégek között a nyolcadik már nálunk is ilyen szervezet. A mintegy 1600 tagot számláló Közlekedési Biztosító Egyesület 1996 végén kapta meg az Állami Biztosításfelügyelet engedélyét, tényleges tevékenységét pedig tavaly kezdte meg. A születésénél bábáskodó Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) részben kényszerből fogott az egyesületalakításba, miután a tagok jó néhány tevékenységére nem lehetett biztosítást kötni (az autómentősöknek például 1994-től nem volt a járműszállításhoz felelősségbiztosításuk).
A szakmának szüksége volt a szállítással kapcsolatos teljes körű biztosítói szolgáltatásokra: a fuvarozói felelősségbiztosításra, a szárazföldi, vízi és légi szállítmánybiztosításra, illetve a járműszállítók felelősségbiztosítására – állítja Peredi Péter, a Fuvosz főtitkára. Ezek a módozatok tavaly a gépjármű-felelősségbiztosítással, az idén pedig a balesetbiztosítással egészültek ki. Mivel az egyesületi biztosítóknak kisebb a tőkefedezetük, viszontbiztosításokat kötnek. Gyakran saját kárfelvevő, kárszakértői hálózat helyett más biztosítótársasággal szerződve, azok hálózatát veszik igénybe – így faragván le az igazgatási költségeket (a fent említett egyesület például a Hungária Biztosítóval kötött ilyen megállapodást).
A nem nyereségérdekelt egyesületek azért lehetnek versenyképesek, szolgáltatásaik azért lehetnek olcsóbbak, mert az eredményt év végén visszaosztják a tagoknak. Ezt a Fuvosz és az egyesületi tagok egy magánnyugdíjpénztárban helyezik el, a piacinál nagyobb hozam reményében. A konstrukció nyomán egyes térségekben 15-20 százalékkal növekedett az érdekképviselet tagsága.
