ADÓZÁSI KÖNNYÍTÉSEK – Jó tett helyébe

Jelentős könnyítéseket harcolt ki magának az adózás területén a távközlési ágazat Magyarországon. Az áfa-rendszerben például e terület éveken keresztül a kedvezményezett kulcsú szolgáltatások közé tartozott, s csak 1995-ben tették át a normál, azaz a 25 százalékos kulcsúak közé. E lépés nyomán persze leginkább a fogyasztókon csattant az ostor, hiszen abban az évben az egyébként is bekövetkező áremelésen felül további jelentős tarifa-növelést kellett elszenvedniük. Ezzel összefüggésben Csizmadia Attila, a Pénzügyminisztérium illetékese a Figyelőnek elmondta: az alternatíva akkor az volt, hogy a tej és az iskolafüzet áfa-kulcsát emelik, hiszen szükség volt a költségvetési bevételre. Az átsorolás mellett szólt az is, hogy e szektor a munkaerőhöz kapcsolódó közterheken kívül lényegében szinte nem is fizetett adót, hiszen cégeinek zöme társaságiadó-kedvezményben részesült. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy öt évig teljes, az azt követő öt évben pedig 60 százalékos befektetési adókedvezmény illeti meg a döntő részben külföldi tulajdonú társaságokat: így a Matávot, a két Westel céget, a Pannon GSM-et, s a helyi koncessziósokat. Csizmadia Attila elmondta azt is: annak idején hallgatólagosan viszonylag magasabb tarifa-növekedést engedtek meg a társaságoknak, így teremtvén nagyobb lehetőséget bizonyos fejlesztési források képzéséhez abban az ágazatnak, amelyet az állam közvetlen támogatásban nem részesített.

A fejlett nyugati országokban egyébként szintén a normál áfa-kulcsú szolgáltatások közé tartozik a távközlés, igaz, ez a kulcs több helyen jóval alacsonyabb a honi 25 százaléknál. A mérséklés az uniós csatlakozástól is függ, bár a versenyképesség megőrzése érdekében nyilvánvalóan szükség lenne erre. Azt azonban, hogy ezáltal csökken-e majd a távközlési szolgáltatások ára, Csizmadia Attila nem kívánta megjósolni, bár, mint mondta, az elvi lehetőség megvan erre. Az illetékes egyébként úgy véli: akkor jár jól az ország, ha viszonylag alacsonyabb az adókulcs. Ez ugyanis nagyobb adóbevételt eredményezhet, mint egy magas kulcs melletti alacsonyabb forgalom.

Az adóhatóság adatai szerint 1996-ban a távközlési ágazathoz 161 cég tartozott. Míg a magyar gazdaságban – a pénzintézetek nélkül – a jegyzett tőke tulajdonosi összetételét tekintve alig 30 százalékos volt a külföldi tőke részaránya, addig a távközlésben 70 százalékra rúgott. S a tavalyi Matáv privatizációnak köszönhetően ez az arány bizonyára tovább emelkedett 1997-ben is.

Az adóhatóságnál rendelkezésre álló 1996-os társasági adóbevallásokból kiderül: miközben a távközlési cégek már ekkor is több mint 25 milliárd forintos nyereséget termeltek, adókötelezettségük alig haladta meg a 400 millió forintot. Ennek oka pedig az, hogy a külföldi társaságok jogcímén több mint 4 milliárd forint adókedvezmény illette meg ezeket a cégeket. Vagyis miközben 1996-ban országos átlagban 13 százalékot némileg meghaladó volt a gazdálkodó szervezetek adóterhelése, s a külföldi tulajdonban lévő cégeké is 7 százalék körül alakult, addig a távközlési szektorban ez csaknem nulla volt. Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból az is egyértelmű, hogy az elmúlt évben még tovább nőtt e társaságok nyeresége, hiszen egyedül a Matávé több volt, mint 1996-ban az egész szektoré. Társasági adóbevételre azonban ezúttal sem nagyon számíthat a költségvetés, hiszen még erre az évre is a teljes adókedvezmény jár e cégeknek.

A telefónia profitképességét jól mutatja, hogy miközben a jóval több mint 100 ezer kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó 1996-ban országosan 250 milliárd forintos adózás előtti eredményt produkált, addig a távközlésbe sorolt 161 cég 10 milliárdot. A jegyzett tőke nagysága egyébként 1996-ban a távközlésben az előző évi 147 milliárd forintról több mint 172 milliárd forintra nőtt, a saját tőke pedig 221-ről 260 milliárdra. A külföldi tulajdonosok – amelyek kétségkívül sokmilliárdos nagyságrendben hoztak tőkét az országba – s immár igyekeznek a nyereség egy részét kivonni a magyar cégekből, s így ezt a részt már nem fektetik be újra. Legalábbis ez derül ki a társasági adóbevallások alapján feldolgozott adatokból: a külföldi tulajdonos osztalék-visszaforgatásának összege 1995-ben nulla volt, s egy évre rá sem nőtt lényegesen – összesen egymillió forintot tett ki.

Nyilván így lesz ez a korábbi éveket jóval meghaladó mértékben nyereséges 1997-es év után is. A Matávnál például azt tervezik, hogy a több mint 36 milliárd forintos profit 20 százalékát osztalékként kifizetik a tulajdonosoknak.

A TÁVKÖZLÉSI CÉGEK EREDMÉNYEI ÉS ADÓZÁSA

MILLIÓ FORINT