A kormány határozott ál láspontja, hogy az Európai Unióval (EU) március 31-én kezdődő csatlakozási tárgyalásokon minél kevesebb átmeneti felmentést kérjen, a lehető legrövidebb időre – jelentette ki a Magyar Menedzsment Intézet EU-klubjának nyitó ülésén Pataki István, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára. A 27 tárcaközi munkacsoport és egyéb háttéranyagok nyomán a tárcánál elkészült a csatlakozási mandátum, amely a közeli hetekben kerül a kormány elé. Hazánk integrációja a belső felkészültség mellett a külső feltételektől is függ: vagyis attól, hogy az EU milyen választ ad a közeljövő kihívásaira. Ezek között Pataki István az euró bevezetését, a közösségi politikák és az intézmények reformját említette.
Christopher William Long, Nagy-Britannia budapesti nagykövete szerint hazánknak a kétségtelen eredmények mellett is sok még a teendője a felkészülésben. Az európai közös agrárpolitika reformját a nagykövet “sürgetően fontosnak” nevezte, amelynek révén ugyan nem szűnik meg az unió mezőgazdasági piacvédelme, de a mainál várhatóan jóval kevesebbe kerül majd.
A keleti bővítés újdonsága abban áll, hogy az unió még soha nem vett fel soraiba ilyen fiatal piacgazdaságokat – fejtette ki Farkas György, az ISM vállalati szféráért felelős koordinátora. A szakember a távlatosabb gondolkodás és a globális szemlélet mellett érvelt, makro- és mikroszinten egyaránt. A csatlakozási mandátum elkészült ugyan, de hosszabb távra szóló integrációs stratégiája szerinte nincs az országnak. A szolgáló állam ugyancsak a “hiánycikkek” közé tartozik. Egy tavaly év végi felmérést ismertetve Farkas György egyébiránt elmondta: a minél gyorsabb és kevesebb derogációt igénylő csatlakozás mellett a cégek egynegyede áll ki, míg a vállalatok egyötöde egyenesen késleltetné az integrációs folyamatot.
