Gyakran jelennek meg az utóbbi időben olyan cikkek a román sajtóban, amelyek alapján a magyar tőke valamiféle veszélyt jelent, s úgymond „felvásárolja Erdélyt”; másként tekintenek tehát ezekre a befektetőkre, mint a máshonnan érkezőkre.
A sajtóban megjelenő ilyesfajta nyilatkozatok véleményem szerint nem helyénvalóak – ez abnormális dolog. A valóság az, hogy a román gazdasági és politikai légkör kedvező a magyar tőkeberuházások számára. Nekünk érdekünk, hogy jöjjön a tőke nyugati szomszédunktól; ezt politikai, stratégiai és más motívumok is alátámasztják.
Milyen területeken lát konkrét lehetőségeket?
Elsősorban a könnyűiparra, főleg az élelmiszeriparra irányul a figyelem, de vannak lehetőségek a gépipar terén is. Tavasszal a magyar partner érdeklődött a bukaresti autóbuszgyár iránt, de az ügylet végül nem jött létre. A folyamatok segítésére megpróbálunk kölcsönösségi alapon képviseletet nyitni; márciusban az Állami Vagyonalap küldöttsége többek között erről is tárgyal majd Budapesten. A témáról már eszmecserét folytattunk Csiha Judit miniszter asszonnyal is.
Horn Gyula miniszterelnök bukaresti látogatása során szó volt a magyar privatizálási tapasztalatok átadásáról.
A magyar kormány által kiküldött szakértői csoport már itt dolgozik a miniszterelnökség mellett. A két ország állami vagyonkezelő szervezeteinek szakértői is találkoztak már Budapesten, majd Aradon.
Milyen tapasztalatok tűnnek hasznosíthatónak?
Különös figyelemmel tanulmányoztuk a külföldi tőke részvételét és ellenőrző szerepét a gazdaság bizonyos szektoraiban, nem feledkezvén meg a kudarcok tanulságairól sem. Ugyancsak érdekel bennünket a bankprivatizáció és a kőolajipari magánosítás, mert ha a végeredmény jó is, a kezdet kevésbé volt szerencsés. Szintén tanulságos lehet, hogy miként támogatja az állam az átalakult stratégiai szektorokat a fellendülés kibontakozásakor, mert erre vonatkozó tapasztalatunk egyelőre nincsen.
Több mint két éve Bukarestben Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke ipari parkok, csomópontok európai hálózatának kialakítását javasolta, Románia részvételével. Mi történt azóta ebben az ügyben?
Sajnos a terv nem valósult meg. Több ilyen technológiai parkról lett volna szó, köztük például Aradon, de ezek – részben bürokratikus okokból, – elakadtak. Ráadásul a kiszemelt területek tulajdonosai olyan igényekkel léptek fel, hogy a megfelelő telket sem tudtuk biztosítani. A technológiai parkok ügyének azonban a Ciorbea-kormány idei terveiben is figyelmet szentel. Ez ugyanis sikeres gyakorlóterep lehetne, s lehetővé tehetné egyes – a reformok, a vállalatok szerkezeti átalakítása által érintett – övezetek fellendítését.
