Magyarországon csökken a korrupció – válaszolta lapunk érdeklődésére Pintér István ügyvéd, az e területre specializálódott Transparency International (TI) képviselője. Igaz, a látszat mást mutat, hisz a sajtó mind gyakrabban hoz nyilvánosságra korrupciós ügyeket. Ez azonban nem a helyzet romlása miatt, hanem azért van így, mert korábban az ilyen esetek rejtve maradtak. Erre a jelenségre éppen a magyar tagozat hívta fel a szervezet figyelmét, s azóta jelentéseikben figyelembe veszik, hogy egy átalakuló országban a közvélemény romlást érzékelhet, miközben a folyamat valójában pozitív irányt vett.
A TI úgy definiálja a korrupciót, mint közhatalommal való visszaélést egyéni haszonszerzés céljából. E jelenség tehát nem egyenlő azzal, hogy pénzt juttatnak valakinek; az is elképzelhető, hogy állami megrendelés reményében egy cég megbízást ad a közhivatalnok felesége vagy akár sógora tulajdonában lévő vállalkozásnak. A korrupció értelmezése a kutatók között sem egységes, ezért a TI a különböző szervezetek által végzett kutatások eredményét a helyi értelmezések figyelembevételével súlyozza. Emellett saját közvélemény-kutatást is folytatnak az Internet segítségével, hiszen így az üzleti élet képviselőit és a kutatás számára fontos, független szellemiségű véleményformáló réteget egyaránt olcsón el lehet érni.
A szervezet legalább négyféle kutatási eredmény figyelembevételével számítja ki a korrupciós indexet. Ennek legmagasabb, 10-es értéke jelentené azt, hogy egy országban nincs korrupció – ilyen ország azonban nem létezik (lásd táblázatunkat). Hazánkban javul a helyzet: az index 1996 óta nőtt. Ugyanakkor a régióból vizsgált másik két ország, Csehország és Lengyelország indexe csökkent. (Románia tavaly került be először a felmérésbe.)
Pintér István szerint a korrupció kifinomult formái ellen jogi eszközökkel nehéz harcolni, ezért fontosabb a megelőzés. Mivel ehhez átlátható szabályokra van szükség, a TI magyar tagozata arra készül, hogy ebből a szempontból átvilágítsa a honi jogrendet.
