Összesen 66,2 milliárd forint E-hitelt helyeztek ki a kereskedelmi bankok 1991-től 1997 végéig az Magyar Nemzeti Bank refinanszírozásával (az előzményekről lásd cikkünket a Figyelő, 1997/43. számában). Ebből állami vagyonrészek vásárlására magánszemélyeknek és társaságoknak 44,2 milliárdot utaltak ki, míg a fennmaradó 22 milliárdot MRP-szervezetek vették fel kölcsönként. Mivel a teljes összeg legnagyobb részét, 48 százalékát 1994-ben folyósították, immár esedékessé vált azok törlesztése. (A kezdetben 10 éves futamidejű, 2 éves türelmi idővel felvehető kölcsön feltételeit 1993-ban módosították, így ehhez 15 évre, 3 éves türelmi idővel juthattak hozzá az igénylők.) Némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt év végéig 23,3 milliárd forintot visszafizettek. Ebből az MRP-szervezetek 6,8 milliárd forintot, míg az egyéb gazdálkodók 16,5 milliárdot törlesztettek.
A kedvező fejleményhez nyilván hozzájárult, hogy a hitel inflációt alulmúló, 7 százalékos kamatozású. Szakértők szerint egyébként a törlesztéseket lehetőség szerint a volt állami vállalatok ingatlanainak értékesítéséből fedezik, de esetenként forrást nyújt ehhez az eredeti részvények eladása is. Szintén előfordul, hogy az új tulajdonosok átvállalják a cégtől a kötelezettségeket. Mindezek azt a vélekedést erősítik, mely szerint a részleteket a cégek elsősorban nem saját tevékenységük révén termelik ki.
Mivel most úgy tűnik, hogy a visszafizetés normális ütemben folyik, a hitelkonstrukcióban nem terveznek további módosításokat. Az állami vagyon megmaradt részének kivásárlására egyébként az E-hitel jelenleg is igénybe vehető.
