Gazdaság

ALKU AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN – Gyógyító-megelőző

A frissen létrejött kompromisszum nyomán egyelőre elmarad az egészségügyiek sztrájkja. Mindez persze nem sokat javít a terület amúgy is kritikus anyagi helyzetén. Ráadásul immár nyílttá vált a bizalmi válság az orvosszakma és a népjóléti miniszter között.

Az egészségügyben szinte már szokásosnak mondható legutóbbi válsághelyzet annak nyomán alakult ki, hogy a szakmai érdekképviseletek, mindenekelőtt az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) ragaszkodott béremelési igényének teljesítéséhez. A legfontosabb – végül elfogadott – követelés az alapbér 16 százalékos emeléséhez szükséges fedezet biztosítását célozta. A bérfejlesztésre szánt összeg ugyan már az elmúlt években is bekerült az egészségbiztosító költségvetésébe, ám a pénz sajnálatos módon nem jutott el a címzettekhez. Ráadásul az EDDSZ további 9-10 milliárd forintot igényelt a 13. havi fizetések fedezetéül.

A most létrejött megállapodás értelmében az intézmények finanszírozásuk 23,4 százalékát fix, vagyis teljesítménytől független elemként kapják meg az egészségbiztosítótól. A 13. havi fizetések fedezeteként idén 2,3 milliárd forinthoz jutnak a dolgozók, s a kormány garanciát vállalt arra is, hogy a következő két évben további 3-3 milliárd forintot különítenek el erre a célra. Ez a összeg nem kerül be pluszként az egészségügy költségvetésébe; a pénzt a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt keretből különítik el.

A szakszervezet igencsak kevesellte az ügyeleti díjakat is. Így a kormány most vállalta, hogy a jövő év elejére megszületik az e területtel kapcsolatos teljes körű szabályozás, az ügyeleti kasszába pedig a tavalyinál 26 százalékkal nagyobb összeg jut az idén. Az érdekképviselet ugyan továbbra is elégedetlen e díjak nominális összegével, ám már azt is eredménynek tekintik, hogy a megállapodásba bekerült e munka finanszírozása, s a díjtételek emelése. Így a béremeléseket tetézve, februárban öt, majd júliusban újabb öt százalékkal emelkednek minden ügyelettípusban a díjak. Előrelépés történt a legalacsonyabb keresetűek ügyében is: a szociális intézmények gondozóinak pótlékát duplájára emelik, s egyúttal bővítik a pótlékban részesülők körét. Emellett a szaktárca a maga eszközeivel emeli az e területen dolgozók létszámát is. Az üdülési rendszer átalakításával hátrányos helyzetbe került dolgozók 100 millió forintot kapnak üdülési csekk vásárlására. A megállapodás újabb részlete, hogy ezután a mentőápolók is igénybe vehetik a korkedvezményes nyugdíjazást. Kidolgozzák annak a lehetőségét is, hogy az egészségügyiek kedvezményesen vehessék igénybe a gyógyítás egyébként térítésköteles ellátásait.

A kormány az utolsó percben tett kompromisszumos javaslatával elhárította a sztrájkveszélyt, ám az egészségügyiek szakszervezete szerint a kérdés csak akkor kerül le végleg a napirendről, ha teljesülnek is a megállapodásban rögzítettek. Éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy rendszeresen ellenőrizzék az egyezségben foglaltak megvalósulását.

A hosszas alkudozás mindenesetre nem használt Kökény Mihály miniszter és az egészségügyiek – korábban sem túl szívélyes – kapcsolatának. Gulyás Judit EDDSZ-elnök kifejezetten sértőnek találta, hogy a tárca vezetője egy nyilatkozatában az “utolsó” kormányzati ajánlat visszautasítása esetére kilátásba helyezte a korábbi egyezségek felmondását is. Kökény Mihály válaszában sajnálatosnak nevezte, hogy nyilatkozatát félreértették, ám néhány napon belül (lásd keretes írásunkat) ez már a második “félreértés” volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik