Legutóbbi budapesti látogatásán Eckhard Pfeiffer, aki 1991 óta tölti be a Compaq elnök-vezérigazgatói posztját, kifejtette: cége felkészült az új kihívásokra, megújította globális stratégiáját, és számos olyan reformot hajtott végre, amelyek segítik a fejlődését. A vállalkozás 1992-ben a világ számítástechnikai vállalatai között még csak a tizenhatodik volt, két éve már az ötödik, s ha az ezredfordulóig nem változnak drasztikusan a tendenciák, akkor az első három hely valamelyikét is megszerezheti.
A Compaq forgalma 1991-ben 3,3 milliárd dollár volt, 1996-ban pedig már meghaladta a 18 milliárd dollárt – ez átlagosan évi 41 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszak alatt a vállalat nettó nyeresége megtízszereződött (131 millió dollárról 1,3 milliárd dollárra nőtt), részvényeinek árfolyama pedig évi átlagban 53 százalékkal javult.
A számítógépes cégek piaci filozófiája kétféle modellre épülhet: a vertikális, illetve a horizontális megoldásra. Az előbbi szerint az egyes vállalatoknak az alaplaptól az operációs rendszerig mindent maguknak kell előállítaniuk, ami egy komplett számítógép üzembehelyezéséhez szükséges: azaz saját hardver- és szoftverfejlesztő részleggel kell rendelkezniük, illetve gyártaniuk is nekik kell a terméket. Ennek a modellnek tipikus megtestesítője az IBM volt a nyolcvanas években.
A mai számítástechnikai piacot azonban már nem lehet a vertikális modellel jellemezni. Egységes piac nem is létezik, csak részpiacok, s azokon is akkora a verseny, hogy a vállalatok jelentős része kénytelen frigyre lépni valamelyik ellenfelével. Ez a trend figyelhető meg például a processzorok piacán, ahol az Intel felvásárolta a Chips & Technologies-t, a National Semiconductor pedig a Cyrix céggel olvadt össze. Az AMD évek óta veszteséges, annak ellenére, hogy bekebelezte a NexGen-t, az IBM pedig már nem is tervez saját PC-processzort.
Mindez az egyes részpiacok monopolizálódásához vezet – tehát a horizontális modell valósul meg. Ez Eckhard Pfeiffer szerint nem baj, hiszen a tőkeerős óriásvállalatok hatékonyabban tudják majd előállítani termékeiket. Végeredményben tehát a vásárló olcsóbban juthat majd hozzá az egyre inkább létfontosságú számítógéphez.
A hardver gyors árcsökkenésével ellentétes folyamatot mutat a szoftverek fokozatos felértékelődése. Míg a nyolcvanas években megfizethetetlen luxuscikknek számított egy PC, a rá telepíthető szoftver viszont a teljes árhoz viszonyítva nem volt drága, ma az igazi értéket a programok képviselik. Ez természetesen a szoftveróriásoknak kedvez: ezt igazolja a Microsoft egyre erősödő piaci részesedése is. Az elnök-vezérigazgató szerint mégsem kell a szoftvergyártók elhatalmasodásától tartani, és az oly sokak által jósolt filléres Network Computerek rohamos – és mindent kiszorító – elterjedése is várat még magára.
A szabad és gyors információáramlást biztosító Internet szerepe viszont egyre meghatározóbb lesz. Jelenleg 50-60 millió ember használja a világhálót, és ez a szám 2000-re a legszerényebb becslések szerint is 200 millióra nő, ami évi 54 százalékos növekedést jelent. Ezekre az adatokra építve a Compaq is évi 50 százalékos értékesítési növekedéssel számol a hálózati szerverek piacán, ahol már most is vezető szerepet tölt be – másfél millió darabos eladásával megelőzi az IBM-et is.
