Gazdaság

OROSZORSZÁG: A BEFEKTETÉSI KLÍMA – Csúszás egy hosszú lejtőn

Oroszországban a befektetési tevékenység 1990 óta nem tud magához térni. A volumen az utolsó hat évben az 1990. évi érték negyedére zsugorodott. A befektetési hajlam lanyhaságától mindenekelőtt a hadiipari ágazat szenvedett, de a kedvetlenség általában is erősen rontja a gazdaság növekedési perspektíváit.

A Szovjetunió széthullása óta az orosz gazdaság a beruházási tevékenység tartós visszaesésétől szenved. Ez azért különösen veszélyes, mert a pótlólagos beruházások elmaradása miatt az állóeszköz-állomány már az átalakulási folyamat kezdetekor is elöregedett volt. A német Kelet-tudományi és Nemzetközi Tanulmányok Szövetségi Intézetének (BIOST) egyik tanulmánya szerint szembeszökő a beruházási kedvetlenség, és a tőkeállomány értéktelenedése miatt az ország hosszú távú növekedési kilátásai egyre romlanak.

A beruházási volumen 1990 óta veszélyes völgymenetben van. A szint 1995-ben még az 1990. évi érték mintegy 30 százalékát tette ki. Az 1996. évi becslések további 15-20 százalékos visszaesést említenek az előző évhez képest. Eszerint a befektetések volumene 1991 és 1996 között a kiinduló érték egynegyedére zsugorodott. Ez mindenekelőtt a hadiipari beruházásokat érintette. A hadiipari befektetések a kilencvenes évek elején az összes beruházás több mint 30 százalékát tették ki, ez az arány 1995-ig 19 százalékra csökkent. Az állóeszköz-állomány (beruházási javak) elöregedését és műszaki elmaradottságát figyelembe véve ez különösen kedvezőtlen hatással van az ország versenyképességére és növekedési potenciáljára.

Egy pillantást vetve a tanulmány szerint “hézagos, de mégiscsak kifejező” orosz statisztikákra, néhány strukturális különbség is szembetűnik. A befektetési pangás mindenekelőtt a gépgyártást (1991-1995.: -92 százalék), a könnyűipart (-96 százalék), a mezőgazdaságot (-95 százalék) és az építőipart (-94 százalék) sújtja. Ennél csekélyebb a zsugorodási folyamat a vegy- és fafeldolgozó-iparban (-86 százalék), a közlekedési és hírközlési ágazatban (-79 százalék), valamint a tüzelőanyag- és energiaszektorban (-53 százalék).

Ezekkel a tendenciákkal párhuzamosan a külföldi beruházások is – különösképpen az ország nagyságához és potenciális erőforrásaihoz mérten – alacsony szinten mozognak. Az összes külföldi befektetés állománya 1996 elején 7,9 milliárd dollárt tett ki; ebből 5,5 milliárd volt a közvetlen beruházás. Az év közepén az egy lakosra jutó köz-vetlen működőtőke-beruházás mindössze 40 dollárt ért el. (Magyarországon 1995 végén ez az arány mintegy 1100 dollár, Csehországban pedig 575 dollár volt fejenként.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik